T�rt�nelem:
Athletic Club de Madrid:
A klubot 1903. �prilis 26.-�n alap�totta 3 baszk tanul�,
az Athletic Bilbao mint�j�ra.
1904-ben a Real Madridt�l elbocs�tott emberek is csatlakoztak a klubhoz.
El�sz�r k�k-feh�r szerel�sben j�tszott a klub, ahogyan a Bilbao is, de k�s�bb, 1911-ben �tv�ltottak a jelenlegi form�tumhoz. A sz�n v�lt�s ok�t nem lehet tudni, de egy elm�let szerint a piros-feh�r mez elk�sz�t�se olcs�s�ga miatt t�rt�nt, sokszor alkalmazt�k ezt a kombin�ci�t az �gymatracokn�l. K�nny� volt �talak�tani futball meznek. K�s�bb a Bilbao is �tv�ltott erre a kombin�ci�ra anyagi okok miatt.
A klub els� ismert beceneve a Los Colchoneros, vagyis a Matrack�sz�t�k.

1921-ben a klub elszakadt az Athletic Bilba�t�l, �s 1923-ban meg�p�tett�k az els� stadiont, a Metropolitano-t. A 20-as �vekben h�romszor megnyerte a Campeonato del Centro-t, 1921-ben �s 1926-ban elindult a csapat a Copa del Rey-ben.
1928-ban megh�vt�k a csapatot a Primera Lig�ba, a Spanyol els� oszt�lyba. A deb�t�l�s idej�ben Fred Pentland vezette a csapatot.
1930-ban a sz�m�zt�k a csapatot a Segunda Division-ba, de 1934-ben visszajutottak a Primera Lig�ba Pentland vezet�s�vel.
1936-ban a csapat ism�t visszacs�szott a m�sodoszt�lyba, amikor Josep Samitier �tvette az ir�ny�t�st Pentlandt�l.
A Spanyol polg�rh�bor�ban a bajnoks�g f�lbeszakadt �s a klub sz�m�zet�se megsz�nt.

Athletic Aviacion de Madrid:
1939-ben a bajnoks�g folytat�dott.
A klub egyes�lt az Aviacion Nacional of Zaragoza-val �s ez�rt az �j neve Athletic Aviacion de Madrid lett.
Az Aviacion Nacional-t a spanyol katonai rep�l�g�p-pil�t�k alap�tott�k, akik indul�st �g�rtek az els� oszt�lyban az 1939-40-es szezonra, csak a Real Federaci�n Española de F�tbol (spanyol bajnoks�gok szervez�je) visszautas�totta.
A k�t Athletic meg�llapodott egym�ssal, hogy k�z�sen indulnak, mert a Bilbao 9 j�t�kost elvesztett a polg�rh�bor� idej�n �s �gy v�g�l a Real Oviedo helyett, (s�lyos vesztes�geik voltak a h�bor� miatt) indulhatott el a klub az 1939-1940-es bajnoks�gban.
A vezet�s�g kinevezte Ricardo Zamora-t a csapat �l�re �s vele el�sz�r nyert bajnoks�got a csapat 1940-ben �s ezt 1941-ben siker�lt megism�telni, �jra bajnok lett a csapat.
1941-ben Francisco Franco (Spanyolorsz�g akkori vezet�je) kiadott egy rendeletet, hogy a k�lf�ldi nevet haszn�l� klubokat sz�ntess�k meg. Ez�rt lett Athletic Aviacion de Madridb�l Club Atl�tico de Madrid.

Club Atl�tico de Madrid:
Helenio Herrera �s Ben Barak seg�ts�g�vel az Atl�tico �jra, egym�s ut�n k�tszer megnyerte a bajnoks�got, az 1949-50-es �s 1950-51-es szezonban.
1953-ban, amikor Helenio Herrera t�vozott a csapatt�l, akkor az Atl�tico elt�nt a Real Madrid �s a Barcelona m�g�tt �s az 50-es �vekben az Athletic-el harcolt a 3. sz�m� spanyol klubcsapat c�m�rt.
Az 1960-as, 70-es �vekben az FC Barcelon�val harcolt a m�sodik sz�m� spanyol csapat c�m�rt.
1959-ben az Atl�tico Madrid a Real Madriddal tal�lkozott az Eur�pa Kup�ba. Els� m�rk�z�sen a Bernab�u stadionban 2-1-re gy�z�tt a Real Madrid, de a visszav�g�n a Metropolitanoban 1-0-ra gy�z�tt az Atl�tico �s ezzel semleges p�ly�n t�rt�n� �jraj�tsz�st harcolt ki, amit Zaragoz�ban tartottak, de ism�t 2-1-re tudott nyerni a Real Madrid �s ezzel kiejtette a Kup�b�l.
A csapat visszav�gott az elszenvedett veres�g�rt, �s egym�s ut�n k�tszer is, 1960-ben �s 1961-ben a kupa d�nt�ben legy�zt�k a v�rosi riv�list.
1962-ben az Atl�tico Madrid megnyerte a Kupagy�ztesek Eur�pa Kup�j�t a Fiorentia ellen 3-0, egy �jraj�tszott m�rk�z�sen.

1961 �s 1980 k�z�tt a Real Madrid uralkodott a Spanyol fociban, 14-szer nyert�k meg a bajnoks�got ez id� alatt. Ebben az id�szakban neh�z volt valamit is nyerni, de m�gis siker�lt. N�gyszer siker�lt megnyerni a bajnoks�got (1965-66, 1969-70, 1972-73, 1976-77) �s h�romszor a Spanyol Kup�t (1965, 1972, 1976).
1965-t�l 8 �ven �t rendszeresen legy�zte a csapat a Real Madridot a Bernab�u stadionban.
Nem kis szerepet j�tszott ebben Enrique Collar, Luis Aragon�s �s Adelardo.

Tr�fe�k:

Bajnoks�g:

Spanyol Kupa:

Interkontinent�lis Kupa:

Kupagy�ztesek Eur�pa Kup�ja:

Spanyol Szuperkupa: