Az Internazionale t�rt�nete---

�sszesen egy olyan csapat l�tezik a SERIE-A-ban amelyik sosem j�tszott alacsonyabb oszt�lyban fenn�ll�sa �ta, mint a legmagasabb "A" lig�ban. A  az FC Internazionale, vagy csak egyszerûen "Inter" - ahogy a szurkol�k ma h�vj�k - a csapat egy h�tfõi nap �jjel�n, vagyis eg�szen pontosan 1908. m�rcius 9-�n sz�letett meg. Ezen az est�n egy l�zad� csoport az AC Milan tagjai k�z�l megel�gelte Gianni Camperio "dikt�tors�g�t". A probl�ma, ami�t fell�zadtak a tagok, a nem olasz nemzetis�gû j�t�kosok kirekeszt�se, �s a csapatb�l val� mellõz�se volt. Az idõk�zben negyvenh�rom fõre duzzad� "t�meg" elhagyta az AC Milan fõhadisz�ll�s�t, a - Via Bercheten l�võ Fiaschetteria Toscanat - �s �tvonultak a h�res Mil�n�i D�m melletti Orologio vend�glõbe, ami egy k�zkedvelt tal�lkoz�helye volt a v�ros �rtelmis�g�nek, mûv�szeinek. Este 9:30 ut�n egy r�vid megbesz�l�st k�vetõen az alap�t� tagok megfogalmazt�k az �j klub alapszab�lyzat�t.
Az alap�t� tagok k�z�l n�h�nyan.	Ez a pillanat tekinthetõ a csapat sz�let�s�nek. Az Internazinoale football klub tagjai ezut�n, hangos �ljenz�s k�zepette, mint ma az aut�versenyek v�g�n szok�s, pezsgõvel �nt�zt�k meg egym�st. Eln�knek Giovanni Paramithiottit v�lasztott�k. 23:30-kor az eln�k k�sz�netet mondott a jelenl�võknek, majd megk�rte a jelenl�võ mûv�szek k�z�l, a grafikus Giorgio Muggianit, hogy tervezze meg a klub c�mer�t. A c�mer (mint ahogy ma is haszn�ljuk ici-pici elt�r�ssel) egy k�k �s egy fekete k�r, aranys�rga alapon, melyben n�gy betû (IMFC) tal�lhat�. Ez a n�gy betû a klub hivatalos nev�nek mozaikja: "Internazionale Milano Football Club" Az Internazionale (magyerul nemzetk�zi) a k�l�nb�zõ nemzetis�gû j�t�kosokra utalt. B�r akkoriban ez elsõsorban sv�jcit jelentett. K�sõbb Internazionale, ma pedig csak egyszerûen "Inter" lett a n�v amit a csapattal kapcsolatban haszn�lnak. A klub, t�rt�nete m�sodik �v�ben (1910) m�r bajnoks�got is nyert. Huszon�t pontot szereztek ebben az �vben, ugyanannyit mint az akkoriban fel�lm�lhatatlan Pro Vercelli (1908, 1909, 1911, 1912, 1913 �vek bajnoka)
A d�ntõ meccset az Inter nyerte 10:3-ra, de a t�rt�nethez mindenk�pp hozz�tartozik az a t�ny, hogy a Pro Vercelli a serd�lõ csapat�t k�ldte el az Inter elleni d�ntõre, �gy tiltakozva a d�ntõ idõpontja ellen, ami valami�rt nem volt megfelelõ a Pro Vercelli csapat�nak. T�z �v m�lva 1920-ban siker�lt ism�t bajnoks�got nyerni. Az elsõ vil�gh�bor� miatt �t �v ut�n �jra ki�rt elsõ bajnoks�g d�ntõj�ben 3:2-re gyõzte le az Inter a Livorno csapat�t Bologn�ban. Ezek a 10-es �vfordul�k akkoriban mindig bej�ttek. 30-ban �s 40-ben is bajnok lett a csapat. A 20-as �vektõl kezdve m�r Magyarok is megfordultak a csapatn�l.
Veisz �rp�d Enrico Schoenfeldr Garay Tibor Szegedi Mikl�s	�gy gondolom r�luk kicsit r�szletesebben illik �rnom. Az 1925/26-�s szezonban tûnt fel egy magyar k�z�pp�ly�s Veisz �rp�d, aki a T�rekv�s, �s a Makkabi Br�nn csapataiban is j�tszott. Az 1926/27-es szezonban m�r nem j�t�kosk�nt, hanem a csapat edzõjek�nt l�thatjuk õt. Eg�szen az 1933/34-es szezonig vezette a csapatot, k�t �v kiv�tel�vel. Az elsõ ilyen �v az 1928 /1929-es volt, mikor is (k�sõbb az AC Milan edzõje lett) Viola J�zsef vette �t a csapat ir�ny�t�s�t. Ott volt Enrico Schoenfeld a csat�r, aki f�lig osztr�k, f�lig magyar volt. Õ Veisz �rp�ddal egy�tt �rkezett a csapathoz. A 25/26-os szezonban 14 meccsen 9 g�lt lõtt. A m�sik szezon pedig amikor nem Veisz volt az edzõ, az az 1931/32-es volt. ekkor a h�res T�th (Potya) Istv�n dirig�lta a klubot, aki a labdar�g�k f�lk�sz�t�s�ben rendszeresen alkalmazta a torn�t �s az atl�tik�t, �s erõnl�ti edz�seket is v�geztetett, nagy hangs�lyt helyezve az egy�ni virtuozit�sra. Veisz �rp�d az 1929/30-as szezonban a harmadik bajnoki c�met szerezte meg az Inernazionale csapat�nak �s k�sõbb a Bologna csapat�val (a 30-as �vek v�g�n) m�g h�rom scudetto-t nyert. Veisz t�voz�sa ut�n az 1935/36-os szezonig Feldman Gyula ir�ny�totta a csapatot. Feldman Gyula a j�t�koss�g r�v�n pr�b�lt meg sikereket el�rni. Az edz�seken a tornagyakorlatok k�z� is j�t�kokat iktatott. Teh�t b�szk�n elmondhatjuk, hogy az 1926 �s 1936 k�z�tti 10 �vben, csak magyar edzõi voltak a csapatnak. Az idõsebb gener�ci� tagjai k�z�tt nemhi�ba m�ig tartja mag�t az a n�zet, hogy "Az eg�sz vil�got mi tan�tottuk meg focizni." :o) A teljess�g kedv��rt megeml�thetj�k, hogy az 1947/48-as szezonban 2 meccsen a magyar Garay Tibor is j�tszott az Interben. Az Olaszok szerint egy kimondhatatlan nevû v�rosb�l �rkezett: Szegedrõl. Ugyanekkor �rkezett a klubhoz Szegedi Mikl�s (neki a neve volt kimondhatatlan), aki Erd�lyi Magyark�nt volt tagja a csapatnak k�t szezonon kereszt�l. Õ 17 meccsen 3 g�lig jutott az Interben, �s k�sõbb (1950/51) a Barcelona j�t�kosak�nt tûnt fel. A 40-es �vek v�g�n, �s az 50-es �vek elej�rõl sz�l� r�szben lesz m�g majd egy magyar sz�rmaz�s� j�t�kosr�l, Nyers Istv�nr�l is sz�.
Az INTER k�zben egyre eleg�nsabb lett. "Azokon a korai napokon, az Inter szesz�lyes, �s h�bortos csapat volt." mondta Ermanno Aebi, aki egy volt a korai nagyok k�z�l, majd �gy folytatta: "Azokat az �veket nem cser�ln�m el semmire." Aebi egy nagyon tehets�ges sv�jci sz�rmaz�s� j�t�kos volt, �s "Miss" volt a beceneve, mert annyira kecsesen, finoman, eleg�nsan mozgott. Edzõk�nt is remek szakemberr� v�lt, akinek a labdar�g�s lett a hivat�sa. A fiatalokkal eln�zõ �s t�relmes volt, szinte st�lust teremtett. P�lyafut�sa v�g�t pedig j�t�kvezetõk�nt fejezte be! A m�sik nagy egy�nis�g, Leopoldo "Poldino" Conti a sz�lsõ
Ermanno Aebi Leopoldo Conti Luigi Cevenini Giuseppe Meazza	volt, aki hihetetlen cseleivel "�lte" meg az ellenf�l v�dõit. Vagy "Zizi" a h�rom Intereben fociz� Cevenini k�z�l, aki a leg�tletesebb j�t�kot j�tszotta, �s a legtehets�gesebb, legh�resebb Cevenini lett (�ten voltak am�gy futbalist�k: Aldo, Mario, Luigi, Cesare, Carlo) a Cevenini testv�rek k�z�tt. Az õ sz�lsõ j�t�ka lid�rcnyom�s volt valamennyi kapus sz�m�ra. Õk h�rman voltak az 1920-as bajnokcsapat hõsei. Azonban az õ h�rnev�ket valaki egyed�l elhom�lyos�totta, sõt egyesek szerint az�ta az olasz fociban megfordultakat õszes j�t�kos�t is. Õ pedig nem volt m�s, mint Giuseppe Meazza, akinek eml�k�t a San Siro stadion õrzi ma m�r. Meazza Mil�n� Porta Vittoria negyed�ben nõtt fel. Az AC Milan elutas�totta, mivel t�l v�konynak tal�lt�k õt. Ennek ellen�re az Inter vezetõire j� benyom�st tett, akik 16 �vesen le is igazolt�k. Wiesz �rp�d fedezte fel �s adott neki lehetõs�get. R�videsen p�ratlan bajnok lett, akinek a tud�sa, bele�rtve a g�rd�l�keny cseleket, a prec�z pontos �tad�sokat, �s a f�lelmetes g�lerõss�get. Sz�letett t�mad� volt, term�szetesen k�z�pcsat�r. De intelligens t�mad� k�z�pp�ly�s is volt ha kellett, aki remek�l tudta megj�tszani a t�mad�kat. Igazi csapat�rz�kkel b�rt. Meazza sz�letett mûv�sz volt, az õ �rkez�s�vel lett az Inter az ellenfelek szem�ben vesz�lyes akad�ly.1934 �s 38-ban az õ teljes�tm�nye is seg�tette a VB-ken Vittorio Pozzo Olasz Nemzeti v�logatottj�t.
Pozzo alkalmazta a biztons�gos v�dekez�st szolg�l� korai catenaccio rendszert, a k�z�pp�ly�s Meazza-Ferrari-p�ros j�t�ka r�v�n õ is f�l�rt�kelte a p�lya k�zep�t, tov�bb� h�rom, rendk�v�l gyors csat�rt alkalmazott. E taktik�val nyert is k�t vil�gbajnoks�got �s k�t olimpi�t. Meazza h�res volt a "kapust kicsalogat�" g�ljair�l. Kicselezte az utols� v�dõt is, majd sz� szerint kiprovok�lta a kapust�l, hogy kij�jj�n a labd�ra. Meaazza ekkor finoman elh�zta a labd�t, �s a kapus mellett a h�l�ba gur�totta. Ezekben a napokban v�ltoztatta meg a nev�t a csapat �s olvadt �ssze a harmadik mil�n�i csapattal, az US Milanese-vel (1928) Igy lett ideiglenesen Mil�n� v�ros v�dõszentj�rõl, Szent Ambrusr�l elnevezve a csapat: "Ambrosiana" majd k�sõbb "Ambrosiana Interre" A fasiszta Olaszorsz�gban uralkod� rezsim szerint, az Internazionale sz� a kommunista internazional�t jelentette. Egys�ges�tett�k a csapatok sz�n�t semmitmond� �res feh�rr�. Nemsok�ra azonban a k�k fekete cs�kok visszaker�ltek, m�g a partner US Milanese embl�m�ja lekicsiny�tve ker�lt a mezre. Meazza k�t bajnoki c�met nyert az Interrel. Az elsõt 30-ban Veisz �rp�ddal, a m�sodikat 38-ban az Ambrosian�val. Meazza m�g elment az AC Milan, Juventus, Atalanta csapataiba j�tszani, de ott m�r nem �rt el olyan sikereket mint a k�k-feket�kkel. A 38-as bajnoki c�m ut�n 40-ben is bajnok lett az Ambrosiana. 1945 ut�n ism�t szabadon haszn�lhatta a klub az Internazionale nevet. A h�bor� ut�n az �j jt�kosok k�szen �lltak k�vetni Meazz��k nyom�t.
Lennart Skoglund Benito Lorenzi Enzo Bearzot Nyers Istv�n	Ott volt a kreat�v sv�d, Lennart Skoglund akinek "Nacka" volt a beceneve, Stockholm k�lv�ros�ban sz�letett. Õszinte ember, �s igazi labdamûv�sz volt, aki mindig vadul buzd�totta a t�rsait. Vagy a k�z�pcsat�r Benito Lorenzi akinek a beceneve "poison" -m�reg- volt, mivel gyilkos l�v�sei voltak, �s tipikus volt az õ h�rhedt toszk�nai "õszint�tlens�ge" Itt j�tszott a g�lzs�k Amadei is, de a legnagyobb k�z�l�k minden bizonnyal Nyers Istv�n volt a maga 182 m�rkõz�s�n el�rt 133 g�lj�val. A "hontalan ember" aki egyszem�lyben volt Stefano, Istv�n �s Etienne, elsõ �v�ben g�lkir�ly lett 26 g�llal! Õ lett a bomb�z�, a legnagyobb "�sz" a csapatban, �s 1952/53, valamint 1953/54-ben v�gre bajnok is lett a csapattal. �s nicsak, ki tûnik fel Nyers csapatt�rsak�nt? Enzo Bearzot a 82-es Olasz sz�vets�gi kapit�ny, aki Bergomival VB-t nyer majd. Ekkor m�r azonban a fiatal Alfredo Foni volt az edzõ, aki t�k�letes�tette a v�dekezõ "catenaccio" taktik�t az Olasz lig�ban. A "catenaccio" eredetileg sv�jci tal�lm�ny, amit a gyeng�bb csapatok alkalmaztak a nagy csapatok ellen, mint egyed�li utols� rem�nyt egy X-re. Foni ezt a taktik�t �ltette �t az Inter j�t�k�ba. A kapus elõtt �llt egy h�tv�d (az egykori Triestina j�t�kos Blason ) neki az volt a feladata, hogy tiszt�n tartsa a ter�letet �s az arra t�vedõ t�mad�kat szerelje. Az õ helye a jobb oldal volt �s ilyenkor a jobbsz�lsõ Armano j�tt vissza az õ hely�re. �gy v�lt a liber�v� (vagy m�s sz�val s�pr�getõv�) a v�dekezõ sz�lsõ. Ezzel a szokatlan taktik�val nyerte a csapat az 53-as �s 54-es scudettoit. De a siker kulcsa nem csak ez volt, hanem a klub eln�ke Carlo Rinaldo Masseroni akit a nagyszerû Fernando Pozzani v�ltotta le 1955-ben.
Pozzanit pedig Angello Moratti v�ltotta, aki az Interbõl a focivil�g cs�cs csapat�t csin�lta. Moratti �nerej�bõl lett olajm�gn�s, milliomos, aki az �let�ben mindent csak mag�nak k�sz�nhetett. Õ volt a szard�niai SARAS olajfinom�t� c�g megalap�t�ja (1962), mely ma m�r az Olaszorsz�gban finom�tott �zemanyagok 16%-�t �ll�tja elõ. Egy v�s�rv�rosok kup�ja (mai UEFA kupa) veres�g alkalm�val, teljesen elbûv�lte õt az akkori Barcelona �s a csapat nagysz�j� argentin sz�let�sû edzõje Helenio Herrera, aki Franciaorsz�gban k�zvetlen�l a h�bor� ut�n Nyers Istv�nt is edzette. Moratti elcs�b�totta a Barcel�n�b�l Hererr�t Mil�n�ba, a friss aranylabd�s Luis Suarezzel egy�tt. Ez t�rt�nt 1960-ban. Az elsõ sikert 1963-as scudettoval sz�ll�totta Herreira. Ez volt a "Nagy Inter" sz�let�se. Az a csapat mûv�szi szintre emelte a Catenaccio-t, �s az erre �p�lõ prec�z ellent�mad�sokat, ami m�rf�ldkõnek sz�m�tott az Olasz foci v�dekezõ trad�ci�j�ban. A csapat nevezetes volt a bevehetetlen v�delm�rõl, amelynek a livornoi Armando Picchi volt az ir�ny�t�ja. A k�t "marker" Burgnich �s Guarnieri �ll�totta
Facchetti Armando Picchi Mario Corso Luis Suarez Sandro Mazzola Jair	meg az ellens�ges t�mad�kat, m�g a balh�tv�d Facchetti a jobbsz�lsõ t�mad�kat tart�ztatta fel �s hozta j�t�kba mindenkit letarol� fut�s�val az Inter t�mad�kat. �ltal�ban �gy n�zett ki a dolog, hogy miut�n a v�dõk meg�ll�tott�k az ellenf�l t�mad�s�t, (Bedin, Domenghini) igyekeztek a j�t�kmester Suareznek passzolni. Innentõl kezdve m�r gyerekj�t�k volt minden. Suarez hossz� pontos �tad�ssal kitette a sz�lre a brazil Jairnak, vagy Sandro Mazzol�nak (az �reg Valentino fi�nak, aki a nagy Torinoban j�tszott �s aki a csapatt�rsaival egy�tt rep�lõg�p szerencs�tlens�gben vesztette �let�t 1949-ben.) A k�t sz�lsõ vagy g�lt lõtt vagy pedig tov�bb passzoltak a ball�bas g�niusz Mario Corsonak, (akinek a beceneve: "Isten ball�ba" volt) Az Internek volt 4 gy�ny�rû �ve. 3 scudettot nyertek a n�gybõl. A negyediket is csak a Bologna elleni (azonos pontsz�m miatti r�j�tsz�s) meccsen vesztett�k el, ami egy komplik�lt t�rt�net, dopping r�galmaz�sokkal �s felf�ggeszt�ssekkel. Ezeken k�v�l nyert�nk k�t BEK-et �s k�t Interkontinent�lis kup�n. Nyugodtan kijelenthetj�k, hogy azokban az �vekben az Inter volt a vil�g legjobb csapata. Ez volt Herrera szuperv�dekez�sû legyõzhetetlen csapata. A t�nd�rmes�be illõ t�rt�net 1967 tavasz�n �rt v�get, mikor is a csapat csak m�sodik lett, igaz mind�ssze egy ponttal lemaradva. Ezut�n a csapat elvesztette a form�j�t �s sorozatban 4-5 helyek k�vetkeztek.
1967-ben Moratti visszavonult, �s õt a Mil�n�i �zletember Ivanoe Fraizzoli v�ltotta. 1971-ben ism�t bajnok lett a csapat. Ott j�tszott m�g Jair, Burgnich, Mazzola �s Corso is, de a k�vetkezõ �vben elvesztette a BEK d�ntõt a Cuyf f�le "nagy Ajax" ellen. Fraizzoli sok csal�d�s ut�n (B�r 1980-ban ism�t bajnoks�got siker�lt nyerni a Bordon, Baresi, Oriali, Beccalossi �s Altobelli nev�vel f�mjelzett Internek)
Karl-Heinz Rumenigge Aldo Serena Ramon Diaz Lothar Matthaeus Andreas Brehme Denis Bergkamp Nicola Berti	1984-ben tov�bbadta a klubot Ernesto Pellegrininek a vend�gl�t� ipari m�gn�snak, �s szenved�lyes INTER szurkol�nak. Pellegrini rengeteg p�nzt k�lt�tt a csapat felvir�goztat�s�ra, de az ellenszolg�ltat�s elmaradt a peches esem�nyek miatt. Õ volt aki a szurkol�knak Mil�n�ba hozta Karl-Heinz Rumenigg�t a mes�be illõ tankszerû csat�rt, aki a vil�g �lvonal�ba tartozott. Rumenigge szomor� volt a folyton ki�jul� s�r�l�se miatt, mik�zben v�rosi vet�lyt�rs, a Silvio Berlusconi f�le AC Milan szinte mindent megnyert. Pellegrini viszont t�l akart tenni az AC Mil�non is, �s tudta, hogy a j� edzõ lehet a titok nyitja. Az Interbe hozta edzõnek Giovanni Trapattonit, aki kor�bban m�r �rt el komoly sikereket a Juventussal. Ez j� l�p�snek bizonyult, mivel a harmadik �vben 1989-ben bajnokok is lett�nk. Az a csapat szinte minden addigi rekordot megd�nt�tt. A n�met k�l�n�tm�ny: Matthaeus �s Brehme mell� a szard�niai j�t�kos Matteoli, az argentin Ramon Diaz, a g�lzs�k Aldo Serena, Beppe Baresi �s Bergomi h�tul, vagy �ppen Walter Zenga �s Nicola Berti f�mjelezt�k azt a Trapattoni f�le csodacsapatot. Abban az �vben term�szetesen egy Interes lett a Serie-A g�lkir�lya, Aldo Serena szem�ly�ben. Serena 22 g�lt lõtt akkor, Ramon Diaz 12-õt, Lothar Matthaus pedig 9-et. Trap. a friss bajnokcsapatba hozott m�g egy N �metet, J�rgen Klinsmann szem�ly�ben, azonban a k�vetkezõ szezonban csak a 3. hely siker�lt. Diego Maradona 1987 ut�n ism�t bajnoks�got nyerõ Napolija, �s a Milan is megelõzte az Intert. Trapattoni nyert m�g egy UEFA kup�t a csapattal (1990/91), majd visszament a Juventushoz. Ekkor kezdõd�tt a mai napig is tart� "el�tkozott" idõszaka a klubnak. Pellegrini folytatta a csekkf�zet nyitva tart�s�t �s l�ra milli�rdok�rt leigazolta az AC Milan orra el�l, a fiatal Dennis Bergkamp-ot, de egy UEFA kup�n k�v�l (1993/94) semmit sem nyert vele a csapat. 92 �s 94 k�z�tt megfordult a csapatn�l Dino Baggio, Mathias Sammer �s Salvatore Scilacchi is. V�g�l 1995 febru�rj�ban �rz�kelve a szurkol�k el�gedetlens�g�t jobbnak l�tta �tadni a klubot a jelenlegi tulajnak az egykori sikereket el�rõ Angello Moratti fi�nak Massimo Morattinak. Moratti (brazili�ban rekordnak sz�m�t� �sszeg�rt) leigazolta Robero Carlost 1995-ben, de egy Derby-n Fabio Capello-nak megtetszett a balh�tv�d, �s a k�vetkezõ szezonban a Real Madridba vitte. Cser�be a ch�lei Zamorano �rkezett. A csapat 1997-ben UEFA d�ntõt vesz�tett, pont Zamorano hagyta ki a sorsd�ntõ 11-est a SCHALKE 04 ellen. Az 1995/96-os szezonban �rkezett a csapathoz a jelenlegi csapatkapit�ny is, az argentin Javier Zanetti, aki h�t Mil�n�ban t�lt�tt �v�vel, a legidõsebb Interes jelenleg a klubn�l. Am�g az �reg Angello Morattinak sehogyan sem siker�lt a vil�g akkori legjobbj�t Pele-t elhozni az Interbe, (pedig sokszor megk�rny�kezte) addig a fi�nak siker�lt 1997 nyar�n a Barcelon�b�l elhozni a vil�g legjobbj�t Ronaldot, vagy ahogy bec�zik a "fenom�nt" Az �tok viszont tov�bb tartott. Matthaeus az aranylabd�val
1997/98 szezon fel�n�l m�g az Inter fordult bajnokk�nt, �m a bajnoks�g v�g�n a Juve ellen sorsd�ntõ meccsen peches veres�get szenvedett a csapat. Az�rt egy kis siker kijutott a csapatnak, mert Gigi Simonival harmadszor is UEFA bajnok lett (1997/98). Az 1998-as rossz �v ut�n, amikor is n�gyen is ir�ny�tott�k a csapatot. 1999/2000-es szezonban, a Juventusn�l sikert sikerre halmoz� Marcello Lippi kez�ben volt az INTER sorsa, �m egy bajnoki 4. hely �s egy Olasz Kupa 2. helyn�l tov�bb nem jutott a csapat. Miut�n a BL selejtezõbõl cs�fosan kiesett az Inter �s a 2000/2001-es elsõ bajnokin veres�get szenvedett a csapat a Reggina csapat�t�l, Moratti eln�k �r elk�ldte Lippi-t. Az olasz U21 v�logatottal EB-t nyerõ egykori Interes, Marco Tardelli (1982-es vil�gbajnok) lett az �j edzõ. Moratti - ahogy õ fogalmazott - kereste az õ Herrera-j�t, Bianchit�l Hodgsonig, Simonit�l Lucescuig, Lippitõl Tardelliig kereste �s kereste, de sajnos nem tal�lta. Abban a pillanatban �gy n�zett ki a szint�n argentin H�ctor C�per szem�ly�ben tal�n m�gis megtal�lta, b�r az �tok tov�bb tartott, hiszen 2002-ben siker�lt elveszteni a Scudetto-t az utols� fordul�ban �s csak harmadikok lett�nk, majd egy �v m�lva a BL d�ntõrõl is egy hajsz�llal maradtunk le, hiszen a Milan ellen az d�nt�tt, hogy ki volt otthon a San Siroban �s ki idegenben. Ebben a szezonban m�sodikok lettek a k�k-feket�k a bajnoks�gban (Igaz Herrera is pont �gy kezdte) �s v�g�l Ronaldo is elment a Real Madridba, de ez m�r egy cs�nya t�rt�net volt. Az Inter szurkol�k az utols� bajnokin C�per mell� �lltak, �s sokkal ink�bb Moratti + a vezetõs�g felelõs�g�t hangoztatt�k. A k�vetkezõ szezont j�l kezdte a csapat. Londonban 3:0-ra gyõztek az Arsenal ellen a BL-ben. Azonban egy elvesz�tett DERBY �s a hatodik fordul� ut�n (minusz h�t ponttal) a nyolcadik hely a bajnoks�gban Morattinak m�r sok volt. 2003. okt�ber 19-�n kir�gta C�pert �s Alberto Zaccheroni lett a csapat �j edzõje. Az �j edzõ sem maradt sok�ig, hiszen hi�ba hoztuk vissza az akkor m�r nemzetk�zi h�rû Adrianot a Parmat�l, v�g�l nagy szerencse kellett hozz�, hogy a negyedik hely meglegyen a szezon v�g�re. �gy �rt v�get a "C�per �ra", �s az Inter ism�t beszorult (m�r m�r t�rv�nyszerûen) a k�z�pcsapatok �s a Milan-Juventus kettõs k�z�. Az �j 2004/05-�s szezonban Roberto Mancinit k�rte fel a csapat ir�ny�t�s�ra a t�len kinevezett �j eln�k: G. Facchetti. Mancini kezdetben rengetg d�ntetlenj�vel h�vta fel mag�ra a figyelmet, �m tavaszra a gyõzelmek is j�nni kezdtek �s ha m�st nem is, egy bajnoki bronz �rmet �s egy Olasz Kup�t nyert elsõ �v�ben az �j mester. A k�vetkezõ szezont egy szuperkup�val ind�totta Mancini a Juventus ellen, de ezen k�v�l siker�lt lem�solni az elõzõ szezont szinte minden tekintetben. Maradt az olasz kupa, a bajnoki bronz �s a BL kies�s. A 2006 kora ny�ri olasz (Moggi-Juventus) calcio botr�ny ut�ni bizonytalans�gban is maradt (egyelõre) Mancini a csapat edzõje.