Marco Van Basten 1964. okt�ber 31-�n sz�letett Utrecht v�ros�ban. Kisgyermekk�nt torn�sz szeretett volna lenni, de a mi (Milanist�k) �r�m�nkre a futballt v�lasztotta v�g�l. Miel�tt az ut�np�tl�s�r�l h�res Ajax felfigyelt volna r�, a helyi kiscsapatban j�tszott, az Edilwijk g�rd�j�ban. 1980-ban egy torn�n vett r�szt az Ajax ifist�ival, Johan Crujff bemutatta �t Sandro Mazzol�nak, az Inter legend�j�nak. Mazzola �gy eml�kszik vissza r�: "Johan bemutatta Marc�t nek�nk, �s m�r akkor �szrevett�k, hogy micsoda j�v� �ll az akkor m�g csak 16 �ves sr�c el�tt..." Milyen igaza volt... Els� meccs�t 1982-ben j�tszotta az Ajaxban a Nijmegen csapata ellen �s r�gt�n g�llal mutatkozott be, abban az id�nyben egy�bk�nt 9 g�lt szerzett 20 m�rk�z�sen. Igaz�b�l azonban az 1983-84-es szezonban robbant be a k�ztudatba, ugyanis 26 meccsen 28 g�lt l�tt!! Hamarosan elnyerte az Eur�pai Aranycip� b�szke c�m�t is, 1986-ban elk�peszt� m�don termelte a g�lokat, 37 tal�latot jegyzett... K�zben bajnoks�got �s KEK-et nyert csapat�val. Hollandiai p�lyafut�sa alatt 128 bajnoki g�lt szerzett �s n�gyszer volt holland g�lkir�ly.   Ez id� alatt Silvio Berlusconi m�r jav�ban elkezdte �jj��p�teni romokban hever� csapatunkat �s 1987-ben leszerz�dtette mind Van Bastent, mind Gullitot, a k�vetkez� �vben pedig Rijkaardot. Berlusconi Ian Rush �s Marco Van Basten k�z�l v�laszthatott, �s mind�ssze egy 30 m�sodperces bej�tsz�s el�g volt, hogy d�nteni tudjon. A piros-fekete mezben a Pisa ellen mutatkozott be, 1987. szeptember 13-�n. F�l�sleges megeml�teni, hogy megint g�lt szerzett, igaz b�ntet�b�l. Sajnos csak 3 g�lt szerzett a bajnoks�g h�tral�v� r�sz�ben, mert a bok�ja megs�r�lt, �s ez a s�r�l�s v�gigk�s�rte eg�sz p�lyafut�sa sor�n, a csapat viszont bajnok lett 1979 ut�n. 1988-ban N�metorsz�gban az Eb-n, a vil�g legjobbj�v� n�tte ki mag�t. Nem egy meccset nyert meg a hollandoknak, r�ad�sul a d�nt�ben � l�tte a futball-t�rt�nelem egyik legszebb g�lj�t. Visszat�rve Milanell�ba tele �nbizalommal elk�peszt� �temben l�d�zte a g�lokat, Aranylabd�t kapott, �s a szezon v�g�n a csapat megnyerte a BEK-et is. 4-0-ra diadalmaskodott a Milan a d�nt�ben a Steaua ellen�ben, Marco 2 g�lt jegyzett. A bajnoks�gban 19 g�lt �rt el, ugyan�gy, mint egy �vvel k�s�bb, csak annyi k�l�nbs�ggel, hogy 1990-ben g�lkir�ly lett. R�ad�sul megint megnyerte Eur�pa legrangosabb kup�j�t, igaz, most csak 1-0-ra, B�csben a Benfica ellen Rijkaard b�ntet�j�vel. Az edz�v�lt�s neki is j�t tett, Sacchi ment, Capello j�tt. Don Fabio szabadabban hagyta j�tszani a fi�kat, m�g Sacchi a taktika megsz�llottja volt. Mindent megtervezett, az eredm�nyek igazolj�k is m�dszereit, de egy id� ut�n a t�rsas�g belef�sult ebbe a rendszerbe. Capello �rkez�se j�t tett a csapatnak, egym�s ut�n nyert�k a Scudett�kat, Marco g�ler�sebb volt, mint valaha. Ekkor kapta az �r�k�rv�ny� becenev�t: Marco Goalo. A '92-93-as eur�pai sorozatban nem akadt legy�z�je a Milannak, mind a 10 meccs�t nyerte a csapat, Marco egyszer r�ad�sul 4 g�lt �rt el a G�teborg ellen, a negyediket Lentini g�lpassz�b�l oll�zta 14 m�terr�l Ravelli, a sv�dek �l� legend�j�nak kapuj�ba. A d�nt�ben, M�nchenben a Marseille volt az ellenf�l, aki az es�lytelenek nyugalm�val l�pett p�ly�ra. A Milan ir�ny�totta a m�rk�z�st, akkora �s annyi helyzetet hagyott ki a csapat, amivel, kis t�lz�ssal egy bajnoks�got meg lehet nyerni. Ebben Dani Massaro j�rt az �len, az olaszok k�z�pp�ly�sb�l csat�rr� el�l�pett j�t�kosa az �res kapuba sem tudott betal�lni. A hajr�ban b�ntetett a francia g�rda, Basile Boli fejese utat tal�lt Seba Rossi kapuj�ba, �gy az el�zetesen es�lytelennek kiki�ltott Marseille lett " Eur�pa legjobb csapata"... Marco sz�m�ra ez volt az utols� meccs a Milanban, bokas�r�l�se v�gleg elem�sztette... A '94-es BL sorozatot m�r csak a p�lya mell�l n�zte, de mindenki bizony�ra eml�kszik r�, hogy �nfeledten �r�lt � is a cser�kkel, mintha � is tev�keny r�szese lett volna a sikereknek. Az igazat megvallva, az m�r egy m�sik Milan volt, tele v�logatott olasz j�t�kosokkal, de Marco klasszis�t ismerve m�g hatalmasabb csapatt� v�lhatott volna az a csapat. 1995. augusztus 18-�n b�cs�zott 85000 ember el�tt a Berlusconi kup�n. Galliani szerint a futball Leonardo Da Vincije k�sz�nt el azon a k�s� ny�ri d�lut�non... 90 g�lt szerzett 147 Serie A tal�lkoz�n, 3 Scudett�t nyert, 2 BEK-et (1 BL-t, de abban a sorozatban csak nevezve volt), 2 Vil�gkup�t, 2 Eur�pai Szuperkup�t, 3 Aranylabd�t, k�tszer nyerte el a "World Player of the Year" c�met, els� volt a Fifa szavaz�son is, �s szint�n k�tszer volt a Serie A legjobb g�ll�v�je. A b�ntet�i 92,3%-�t �rt�kes�tette, hab�r a legfontosabbat elrontotta az EB-el�d�nt�ben 1992-ben. Marco Van Basten p�lyafut�sa b�velkedett sz�p �s f�jdalmas pillanatokban is, az �let igazs�gtalans�ga, hogy egy 29 �ves j�t�kosnak p�lyafut�sa cs�cs�n kellett visszavonulnia. Nem �llt rendelkez�s�re t�l sok id�, de m�gis bebizony�totta, hogy ott a helye minden id�k legjobb j�t�kosainak k�pzeletbeli list�j�n, �s eml�kezz�nk vissza arra a sok megsz�ml�lhatatlan pillanatra, amivel meg�rvendeztetett minket.

Mindig is jobban szerettem, ha olasz j�t�kosok szerepelnek a csapatban, az pedig mindennek a cs�csa volt, mikor saj�t nevel�s� j�t�kosok szaladg�ltak az �rd�g�k mez�ben. Mindig is b�szke voltam r�, hogy a Milanban t�bb ilyen j�t�kos is volt. B�szke voltam, hogy nem b�nunk �gy a saj�tjainkkal, mint p�ld�ul a Real Madrid, ahol nem olyan fontosak a k�tel�kek. Ez�rt is szomorodtam el, mikor a csapat hivatalos honlapj�n olvastam, hogy nincs sz�ks�g Demetri�ra. A nagy Demetrio a szem�nk el�tt v�lt a csapat vez�r�v� egy ifist�b�l, �r�mmel t�rt haza Madridb�l, de a vezet�s�g nem tartott r� ig�nyt. Szer�ny v�lem�nyem szerint t�bbet tudna ny�jtani, mint Redondo. Demetrio Albertini 1971. augusztus 23-�n sz�letett, egy Besana Brianza nev� v�rosk�ban. Nem volt egyed�li gyerek, �s nem is az egyetlen focista a csal�dban, �ccse egy D lig�ban szerepl� csapatban j�tszik. Els� csapata a Milan, pont a m�sodik aranykorszakban mutatkozott be a csapatban a Como ellen, egy 4-0-ra megnyert meccsen. A szezon h�tralev� r�sz�ben kev�s lehet�s�get kapott, ez�rt egy �vre k�lcs�nadt�k a Padov�nak, ahol tov�bbi tapasztalatokkal felv�rtezve t�rt vissza a milanell�i edz�k�zpontba. Miut�n visszat�rt, biztos kezd� lett a csapatban, sikert sikerre halmozott. Nyert �t Scudett�t, �s Bajnokok Lig�j�t is, hogy csak a fontosabbakat eml�tsem. Sokak szerint Rivera ut�dja volt a Milann�l, rengeteg kiv�l� labd�val szolg�lta ki t�rsait, �s annyi labd�t szerzett, mint manaps�g Rino Gattuso. A v�logatottban 20 �vesen mutatkozott be Ciprus ellen, �s 77 v�logatotts�gig meg sem �llt. Sacchin�l alapembernek sz�m�tott a v�logatottban, kiv�l�an futballozott a '94-es Vb-n is. Az el�d�nt�ben pazar labd�t adott Baggi�nak, a m�sodik g�l el�tt, �s a 11-es�t is bel�tte. A '96-os Eur�pa Bajnoks�g neki is �s a csapatnak is balszerencs�s volt. M�r a csoportmeccseken kiestek... 1998-ban nagy rem�nyekkel indultak ism�t, de a sors elp�rtolt It�lia futballoz� fiait�l. Sz�m�ra k�l�n�sen rossz eml�k a Vb, mert a hosszabb�t�sban hi�ba adott �lompasszt Roby Baggi�nak, a Copfoska centiket t�vedett. A b�ntet�kn�l, pedig hib�zott, gyenge, helyezetlen l�v�s�t k�nnyed�n v�dte Barthez. A 2000-es Eb-t v�gig ext�zisban focizta v�gig az olasz csapat, legjobb teljes�tm�ny�t a k�t h�zigazda ellen ny�jtva. Albertini egy g�lpasszt jegyzett a torn�n, Totti fejesg�lja el�tt � adta be a labd�t Belgium ellen. Tavaly pedig megs�r�lt a Vb el�tt, �gy a k�perny�r�l figyelte, hogy n�h�ny "b�r�" �s a Fifa vezet�se el�t�tte csapatunkat a tov�bbi k�zdelmekt�l. T�bb, mint egy �vtizedes v�logatottbeli p�lyafut�sa alatt nem nyert semmit, csak ez�st�ket. A '90-es �vek egyik legjobb k�z�ps� du�j�t alkotta Dino Baggi�val. Tavaly a Milan vezet�s�ge k�lcs�n adta �t az Atletico Madridnak. Egy kalandnak fogta fel az eg�szet, j�l is j�tszott. Legszebb pillanata a spanyol csapatban a Real elleni szabadr�g�sa. Most �j fejezet ny�lt �let�ben, ugyanis R�ma k�k fel�be k�lt�z�tt, a Lazi�hoz. Most pedig olvassuk k�z�sen p�lyafut�s�r�l sz�l� besz�mol�j�t: Milan: " A Milan a m�sodik csal�dom. M�r tizen�t �ve viselem ezt a mezt, �s nincs olyan szem�ly itt a klubn�l, akit ne ismern�k. Mindenkivel j� a kapcsolatom. Eml�kszem, mikor h�vott a Milan, mikor el�sz�r j�rtam a San Sir�ban, az ificsapattal j�tszhattunk egy meccset a nagyok el�tt. Megnyert�k Gino Maldera edz� vezet�s�vel az Arco di Trento nev� torn�t a Roma ellen. A k�vetkez� �vben a B-keret tagja voltam, Milanell�ban edzettem, �s Sacchi megengedte, hogy a nagyokkal tr�ningezz�nk. Ancellotti, Rijkaard �s Baresi m�r nem csak a p�ldak�peim voltam, hanem a csapatt�rsaim is! 1989-ben deb�t�ltam a Como ellen a Serie A-ban. M�g mindig el�ttem van, ahogy Sacchi megk�rt, hogy meleg�tsek. Nagyon izgultam, feln�ztem a lel�t�kra, tele voltak szurkol�kkal. Arra gondoltam, hogy soha nem fogom l�tni a San Sir�t, ha nem siker�l a bemutatkoz�som. 1990 volt a fordul�pont az �letemben, mikoris egy �vre Padov�ba k�lt�ztem. Nem gondoltam, hogy el kell hagynom a Milant, de azonnal elfogadtam az aj�nlatot. Mindenki azt mondta Mil�n�ban, hogy tehets�ges vagyok, de m�gsem j�tszhattam a csapatban. Padov�ban pedig kezd� voltam, �s rendszeresen j�tszhattam. Szokatlan volt, hogy t�bb, mint 15000-en voltak a meccseken, mert a Milan B m�rk�z�seire kb. 500-an voltak kiv�ncsiak. A Padov�b�l csak egy ir�ny�t� hi�nyzott, aki adta volna a j�t�k ritmus�t, a seg�ts�gemmel j�l szerepelt a g�rda, �s csak hajsz�llal maradt le az A-lig�ba jut�sr�l. J� �vet produk�ltam, r�ad�sul Cesare Maldini ir�ny�t�s�val ut�np�tl�s Eb-t nyert�nk. Mikor visszat�rtem Mil�n�ba, Capello vezet�se alatt szereztem els� bajnoki g�lomat az Atalanta ellen. �letem egyik legszebb g�lja volt. �letem meccse az ath�ni BL-d�nt� volt, ahol mindenki j�l j�tszott. Eml�kszem mekkora csal�d�s volt a '93-as d�nt�, mikor balszerencs�vel vesz�tett�nk. A Scudett�k k�z�l a leg�rdekesebb a Zaccheroni t�nyked�se alatt nyert, mert akkor m�r a tapasztaltabb j�t�kosok k�z� soroltak, �s �szrevettem, hogy fontos vagyok a csapatn�l. �ri�si dolgok t�rt�ntek velem enn�l a klubn�l." V�logatott: " Minden j�t�kos �let�ben a legszebb dolog, ha a haz�j��rt j�tszhat. K�tszer is nagyon k�zel voltam, hogy valami fontosat nyerjek v�logatott szinten. M�g most is eml�kszem, milyen lelkesen k�sz�ltem a '94-es Vb-re, a v�g�n viszont nagyon csal�dottak voltunk. Ett�l f�ggetlen�l egy pozit�v �lm�ny volt a mondi�l. Egy 22 �ves j�t�kos sz�m�ra az, hogy egy vil�gbajnoki d�nt�ben j�tszik, csod�latos dolog. A legut�bbi Eb-n nagyon j� csapatunk volt, szerintem az 1994-es �s a 2000-es csapat volt a legjobb olasz v�logatott, amiben j�tszhattam. Annyira j� volt a hangulat, �s olyan j�l �sszej�tt�nk a sr�cokkal, mintha egy klub lenn�nk!" Az Eur�pa Bajnoks�g d�nt�j�ben esett aranyg�l ut�ni Albertini-arckifejez�sr�l ezeket a sorokat olvashatjuk egy hallgat� feljegyz�seiben: "Trezeguet aranyg�lja ut�n k�l�n tanulm�ny lehetett volna ak�r Toldo, ak�r Del Piero, ak�r b�rmelyik olasz tekintete. Azt hiszem azonban, Albertini arckifejez�s�re mondj�k azt, hogy ha a pillant�sa �lni tudott volna, az ellenf�l m�r �tsz�rt testtel fek�dt volna a p�ly�n. A Milan veter�n k�z�pp�ly�sa klubszinten m�r mindent el�rt, de 1994-ben egy hajsz�llal maradt le a vil�gbajnoki c�mr�l. 1998-ban a franci�k �t�tt�k el �ket a tov�bbjut�st�l, most meg. M�r fogt�k a kupa f�l�t... Fel a fejjel, Demetrio! Mindannyian veszt�nk."   B�r nem j�tszott sokat szeretett klubunkban, � az a j�t�kos Olaszorsz�gban, akit nem f�ty�l ki a Curva Sud. Roby Baggio eg�sz Olaszorsz�g szerte nagy elismerts�gnek �rvend. 1968 febru�r 18-�n l�tta meg a napvil�got egy Caldogno nev� helys�gben, Vicenza v�ros�t�l �szakra. Egy nyolc gyermekes csal�dban n�tt fel, a testv�rek k�z�tt tal�ljuk Eddy nev�t is, aki szint�n profi j�t�kos. �desapja, Fiorino egy �zletet vezetett, �desanyja, Matilde pedig szorgalmas h�ziasszony volt. Persze nem tudott egyszerre mind a nyolc gyerekre odafigyelni, �gy a kis Roby �lvezte a "szabads�got". Nem igaz�n t�r�d�tt a tanul�ssal, ink�bb motorozgatott, vagy focizott. Apuk�ja gyakran elvitte focizni, ahol k�s� estig r�gta a b�rt. Mikor apja ment �rte a motorj�n, legsz�vesebben elszaladt volna, mert nem akart hazamenni, de Fiorino kiv�l� motoros volt, �gy ez haszontalan lett volna. A p�lyafut�s�t sz�l�v�ros�ban, vagy ink�bb sz�l�faluj�ban Caldogn�ban kezdte kilenc �vesen. Az edz�, Gian Pero Zenere az els� pillanatban �szrevette, hogy �ri�si tehets�ggel van dolga. N�h�ny meccs el�g volt, hogy vez�rr� n�je ki mag�t, �s a csapat szt�rja lett. Szinte mindig g�lt l�tt, �s m�g t�bb g�lpasszal vetette mag�t �szre. 1982-ben egy meccsen hat g�lt l�tt a Leva csapata ellen, �gy a Vicenza megfigyel�i elcs�b�tott�k. Akkoriban a Vicenza liftezett a harmad- �s negyedoszt�ly k�z�tt. Baggi�t �tsz�z doll�r�rt szerz�dtett�k, �s 15 �vesen be is mutatkozott a csapatban, igaz a szezon h�tral�v� r�sz�ben csak egy meccsen j�tszott. A k�vetkez� id�nyben m�r t�bbet sz�m�tottak a j�t�k�ra, �gy �sszesen t�zszer l�pett p�ly�ra, �s egy g�lt szerzett. 1984-ben megh�vt�k a 16 �ven aluliak v�logatottj�ba is. A 84/85-�s �vad szerencs�sen alakult Roby sz�m�ra, 29 bajnoki meccsen 12 g�lt szerzett, �s a kup�ban 5 meccsen 2 g�lt jegyzett. �gy nem volt meglep�, hogy a Vicenza nem tudja megtartani legnagyobb csillag�t, 1985 m�jus�ban Firenz�be k�lt�z�tt. 17 �vesen a Fiorentina j�t�kosa lett, de els� �v�ben mind�ssze 5 kupam�rk�z�st j�tszott. 1987 szeptember�ben mutatkozott be a Serie A-ban, a Sampdoria ellen, �s nem kellett sok�ig v�rni az els� g�lra sem, decemberben l�tte a Napoli ellen. Igaz�n a 87/88-as szezonban robbant be a k�ztudatba, mikor 30 Serie A meccsen 15 g�lt �rt el, �s a kup�ban is 9-szer tal�lt be, amihez 10-szer kellett p�ly�ra l�pnie!! 1988 november�ben k�vetkezett be, ami minden j�t�kos �lma, megh�vt�k a v�logatottba. R�m�ban Hollandia ellen h�zhatta mag�ra el�sz�r az az�rk�k sz�n� c�meres mezt. Az �v v�g�n feles�g�l vette gyerekkori szerelm�t, Andrein�t. Robynak egyre jobban ment a szek�r, mert 1990-ben az UEFA-kupa d�nt�j�be vezette a firenzei viol�kat. Ny�ron a nagy riv�lis Juventus szerz�dtette a viola-drukkerek kedvenc�t, el�rasztott�k Firenze utc�it �s t�ntettek a tifos�k. Miel�tt bemutatkozott volna �j csapat�ban, megh�v�t kapott a vil�gbajnoks�gra k�sz�l� Squadra Azzurr�ba! 1990-ben a VB It�li�ban volt, �s mindenki az olasz csapatot tartotta es�lyesnek, azonban nehezen idult be a g�pezet. A csapat els� k�t meccs�t is 1-0-ra nyerte, �s ez meglepet�s volt, a harmadik csoportmeccsen kezd�be �ll�totta Azeglio Vicini Baggi�t �s Schillacit is. Azon a meccsen szerezte Roby azt a legend�s sz�l�b�l el�rt g�lj�t. A csapat tov�bbra sem kapott g�lt, ez nem volt csoda, hisz' megit�l�sem szerint az volt minden id�k legjobb olasz v�delme a p�lyafut�sa cs�cs�n j�r� Baresivel, a kapit�ny �s vil�gbajnok Bergomival, Vierchowoddal �s az ifj� csillag Paolo Maldinivel, aki m�r a Milanban �t �ve(!) kezd� volt. Eg�sz az el�d�nt�ig "sz�z" volt a v�delem, de akkor a Maradona vezette argentinok betal�ltak Caniggia r�v�n, �s kih�zt�k a tizenegyesekig... ahol viszont a szerencse mell�j�k �llt, mert Donadoni �s Serena is kihagyott egy-egy b�ntet�t. Az akkor p�ly�n l�v� j�t�kosok sz�m�ra m�ig szomor� eml�k az a meccs, mivel n�polyi "olasz drukkerek" egy csoportja az argentin csapatot �ltette... A csapatot nagyon sokkolta ez a trag�dia, de az�rt a harmadik helyet megszerezt�k Anglia ellen. Baggio l�tte az els� g�lt. 1991-ben megsz�letett els� gyermeke, Valentina. Az elk�vetkez� �vekben h�rom szezon alatt 53 g�lt l�tt a bajnoks�gban. �lete tal�n legjobb, legsikeresebb �ve a '93-as, mikoris a vil�g legjobb futballist�ja lett, �s megkapta az Aranylabd�t is, amit a legjobb eur�pai j�t�kos kap. Megnyerte a Juv�nak az UEFA-kup�t is. 1994-ben sz�zadik g�lj�t l�tt a Campionat�ban, a Genoa ellen. A szurkol�k kedvence lett, hab�r a legenda szerint a Fiorentina mez�t viselte a Juventus fekete-feh�r trik�ja alatt sok�ig, �s ezt nem sz�vlelt�k a torin�i drukkerek. '94-ben sz�letett Mattia nev� kisfia, azt�n k�vetkezett az amerikai vil�gbajnoks�g... Szt�rk�nt �rkezett a VB-re, mindenki t�le v�rt mindent. Sacchi a Milan mellett, Robyra �p�tette a csapatot. Minden szem Roberto Baggi�n volt! A csoportk�r alatt nem ment neki, sem a csapatnak, egy ki�br�nd�t� veres�g �rorsz�gt�l 1-0-ra. Roberto szerint az �rek t�kr�t �ll�tottak a Squadra Azzurra el�. R��ltek az eredm�nyre, nem tudott semmit kezdeni sem Signori, sem Baggio. A m�sodik meccsen egy minim�lis gy�zelem Norv�gia felett, egy Baggio szerzett g�lt, de nem Roberto, hanem Dino. Azt�n mindenk�pp nyerni kellett volna Mexik� ellen az utols� csoportmeccsen, de nem siker�lt. Selyteni lehetett, hogy tov�bbjutnak legjobb csoportharmadikk�nt, de Sacchi arc�ra volt �rva: mi van, ha m�gsem? Bejutott It�lia a legjobb tizenhat k�z�, ahol Nig�ri�val meccselt. Mindenki az az�rmezeseket tartotta es�lyesnek, kiv�ve a nig�riaiakat. Nig�ria szerezte meg a vezet�st, �s r�ad�sk�nt Zol�t is ki�ll�tott�k ok n�lk�l! Minden Roberto Baggio �s csapata ellen dolgozott, az id�j�r�s �s az id� is, ami csak telt �s telt. Minden veszni l�tszott, eg�szen a 89. percig, amikoris Roberto Mussi cselezgetett a 16-os jobb cs�csk�n�l, Baggio el� t�lalt, aki kap�sb�l jobb bels�vel az �sszez�rni akar� v�d�k k�z�tt a kapufa t�v�be l�tte a Questr�t. Mind�ssze egy labd�nyi r�s volt, de megtal�lta!! J�hetett a hosszabb�t�s. Az eg�sz meccsen v�gig a bal oldalon botladoz�, eredetileg jobbh�tv�d Antonio Benarrivo pazarul rajtolt Baggio m�g pazarabb emel�s�re, a labd�val ugyan semmit nem tudott kezdeni, de j�tt Eguavoen. A nig�riai j�t�kos az �t�s bal sark�n�l a f�ldbe dolgozta a talj�n bekket. 11-es!!! Roby Baggio �llt a labda m�g�, nekifutott �s a bal oldali kapufa t�v�re csavarta a j�t�kszert. Egyed�l ford�totta meg a meccset Olaszorsz�gnak. Sokak szerint ki�rdemelte a legrosszabbul j�tsz�, de a legm�zlist�bb vil�gszt�r titulus�t a torn�n. A k�vetkez� k�rben Spanyolorsz�g legjobbjaival m�rk�zhettek Maldini�k. Dino Baggio els� �zben szerzett els� f�lid�s vezet�g�lt Olaszorsz�gnak, azonban a spanyolok egaliz�ltak. Ism�t a meccs v�g�n ford�tott, a 88. percben Giuseppe Signori emelt a v�d�k m�g�, Baggio kiugrott, egy finom csellel �ltette Zubizarret�t, �s miut�n Abelardo lend�let�ben becs�szott a kapuba, Roby kisodr�dva l�tt a hossz� sarokba. Megint 2-1 lett az eredm�ny. A v�g�n m�g Mauro Tassotti, a Milan klasszis jobbh�tv�dje elt�rte Luis Enrique �llkapcs�t, de Puhl S�ndor ezt nem l�tta, nem adott tizenegyest. K�s�bb a vide�felv�telek alapj�n eltiltott�k Tasottit a VB tov�bbi meccseit�l. Az el�d�nt�ben Bulg�ria v�rt It�li�ra, es�lyes volt Olaszorsz�g, de ott volt a bolg�rokn�l Sztoicskov, aki b�rmikor k�pes meccseket eld�nteni. �t Maldini fogta, aki Ath�n ut�n New Jersey-ben is elvette a kedv�t a j�t�kt�l. A 21. percben Donadoni l�tsz�lag c�ltalanul cselezgetett a 16-os bal oldal�n�l, Roby el� passzolt, aki �tvette a j�t�kszert, lopta a t�vols�got, tolt rajta egyet, azt�n jobb bels� cs�ddel tekert a hossz� sarokba! Gy�ny�r� g�l volt. Ekkor m�r mindenki Baggi�t �ltette, de �t perccel k�s�bb nem volt k�rd�s, hogy ki a vil�g legjobb j�t�kosa. Egy sz�glet ut�n Albertinihez ker�lt a labda, m�lys�gb�l ind�totta a v�d�k m�g�l kil�p� Baggi�t, hagyta had pattanjon kett�t, majd hal�los magabiztoss�ggal a hossz� als� sarokba, a jobb als�ba t�zelt! Egyed�l vezette d�nt�be az Olasz V�logatottat. Viszont megs�r�lt, az orvos nem tan�csolta a j�t�kot, de nem akart senkit cserben hagyni, sem az orsz�got, sem a csapatot, meg akarta nyerni a Vil�gbajnoks�got! A d�nt�t s�r�lten j�tszotta v�gig, a csapat a Catenacci�t j�tszotta, de �gy is akadt helyzet itt is, ott is. V�g�l a legigazs�gtalanabb megold�s d�nt�tt, a 11-esek. Franco Baresi a kapit�ny, Dani Massaro, �s a h�s, It�lia h�se, az Isteni Copfocska (Divin' Codino) is kihagyta a maga b�ntet�j�t. Olaszorsz�g elvesztette a d�nt�t. Senki nem haragudott a szt�rra, aki egymaga vitte a h�t�n a csapatot, mindenki a tragikus h�st l�tta benne. Baggio l�pni is alig tudott, csak lehajtotta a fej�t, �s eltakarta a szem�t, kezeibe temette arc�t, �s �gy s�rt. V�get�rt a VB-�lom, ami r�m�lomm� v�ltozott. A csapat ez�sttel utazhatott haza. Roberto Baggio volt a tortna legellentmond�sosabb j�t�kosa, �sszeveszett Sacchival, aki 15 perc ut�n lecser�lte Norv�gia ellen, miut�n ki�ll�tott�k Pagliuc�t, kib�k�ltek �s megkapta a csapatkapit�nyi karszalagot is Baresi t�voll�t�ben, akit megoper�ltak, hogy j�tszhasson a d�nt�n. Rengeteg s�r�l�s r�zta meg a csapatot, de �gy is csak egy hajsz�llal maradt le az aranyr�l... A VB-r�l s�r�lten �rkezett haza, �gy sokat kihagyott, �s egy ifj� tehets�g kapott lehet�s�gek helyette. Egy bizonyos Alex Del Piero. Sokak szerint Alex volt t�voz�s�nak oka, mikor al��rt a kor legnagyobb olasz csapat�hoz, az AC Milanhoz! Nem igaz�n j�tt be neki ez a sz�m�t�s, hogy a Milanban gy�keret ver, mert Capello ink�bb cserek�nt sz�m�tott az Aranylabd�sra. Igaz, Scudett�t nyert, de m�gsem volt felh�tlen�l boldog, a k�vetkez� szezon kezdete kedvez�en alakult, Capello t�vozott, �s Oscar Tabarez vette �t a csapatot. Azonban � is ink�bb a cser�k k�z� sorolta Baggi�t, �s az id�ny v�g�n pletyk�k keringtek, hogy t�vozik a csapatt�l. Nem siker�lt senki sz�m�ra Mil�n�ban j�l ez az �ved, �gy a r�gi-�j szakvezet� Arrigo Sacchi kez�be adt�k az ir�ny�t�st. Eld�lt, hogy Roberto a csapatn�l marad m�g egy �vig, de 1997-ben t�vozott szeretett csapatunkt�l, �s Bologna fel� vette az ir�nyt. Ez j� d�nt�snek bizonyult a VB el�tt, mert be akart ker�lni a torn�ra k�sz�l� olasz csapat keret�be. Roby 26 bajnoki meccsen 22 g�lt szerzett, ezzel megd�nt�tte saj�t rekordj�t. �gy a legjobb form�ban l�v� olasz j�t�kosk�nt utazhatott Franciaorsz�gba. Az els� m�rk�z�sen a kezd�be jel�lte Cesare Maldini, Bobo Vieri �kp�rjak�nt j�tszott. Az els� f�lid�ben egy hossz� labd�t kap�sb�l Vieri el� t�lalt, ki ballal a jobb als� sarokba helyezett. K�s�bb Salas k�tszer is kihaszn�lta a v�delmi hib�kat, �s ford�tott, de percekkel a v�ge el�tt Baggio a jobb oldalr�l �velt k�z�pre, �s a j�t�kszer megakadt egy chilei j�t�kos kez�n. 11-es!!! Maga a "s�rtett" �llt a labda m�g�, mindenkinek az 1994-es vil�gbajnoks�g jutott esz�be. Bel�tte, �s n�gy �v r�malmainak vetett v�get, valamit j�v�tett. K�vetkezett Kamerun, 3-0-ra nyert Olaszorsz�g, �s Baggio adott egy g�lpasszt, Di Biagio fejese el�tt � adta be a labd�t... Ausztria ellen, pedig Inzaghival j�tszott �ssze a gy�ztes g�lja el�tt. �gy 9 g�los lett a Vil�gbajnoks�gokon, �s be�l�totta Pablito Rossi rekordj�t. Ezek ut�n az �js�g�r�k is �rtetlenkedve n�ztek szembe azzal a t�nnyel, hogy Maldini nem akarja a kezd�be tenni. Norv�gi�t is egy sov�ny egy g�los meccsen gy�rt�k le. J�hettek a h�zigazd�k, a franci�k. A meccs el�tt sokat gyakorolt�k a b�ntet�ket It�lia futballoz� fiai, mert v�rhat� volt, hogy alig-alig fog t�madni az olasz csapat. A v�delmet Beppe Bergomi, Maldini, Cannavaro �s Costacurta alkotta, meglehet�sen rutinos h�ts� alakzat. Bergomi az�rt �llt be, mert Nesta Ausztria ellen a 3. percben l�b�t t�rte. Vissza a meccshez, t�bbet t�madtak a hazaiak, de a lagnagyobb helyzet Roby Baggio el�tt ad�dott. A hosszabb�t�sban Albertini emel�s�t 6-7 m�terre az alapvonalt�l kicsit kisodr�dva pr�b�lta kap�sb�l a jobb fels�be bomb�zni, de csak centik k�rd�se volt. J�hettek a b�ntet�k, Albertini Barthezbe l�tte, m�g Di Biagio a kapuf�ra �gy�zta a labd�t. Baggio bel�tte az els� b�ntet�t, de most nem rajta volt a legnagyobb teher, hanem szeg�ny Luigi Di Biagi�n... Sorrendben a harmadik Vil�gbajnoks�gon bukott el It�lia 11-esekkel. A VB ut�n szerz�dtette az Internazionale, de eredm�nyt nem tudtak el�rni, az edz�k v�ltogatt�k egym�st, �s Baggio sem volt biztos kezd�. Legjobb meccse tal�n a Real elleni, ugyanis 2 g�lt l�tt. Az Interben s�r�l�sek nehez�tett�k a dolg�t, �m a v�g�n ism�t kezd� lett, �s utols� 5 tal�lkoz�j�n 4 g�lt jegyzett, bele�rtve a Parma elleni kett�t is, az utols� meccs�n k�k-fekete mezben. 2000 szeptember�ben megvette a Brescia, �s Mazzone mester ir�ny�t�s�val �jra sz�rnyakat kapott, els� id�ny�ben 10 g�lt, �s m�gt�bb g�lpasszt adott. Visszanyerte r�gi form�j�t, �s term�szetesen vez�re lett a lombard g�rd�nak. A meccsenk�nti oszt�lyzatok alapj�n a Serie A legjobbjak�nt ragyogott ism�t. A 2001-2002-es szezonban ezt a teljes�tm�nyt is t�lsz�rnyalta, vezette a g�ll�v�list�t is! Minden adott volt, hogy ism�t tagja legyen a VB-csapatnak, �m megs�r�lt, �s azt j�solt�k, hogy nem �p�l fel a VB-re, de csod�val hat�ros m�don fel�p�lt, �s az utols� fordul�ban k�t g�lt l�tt a Fiorentn�nak. Azonban most sem volt szerencs�je a kapit�nnyal, Giovanni Trapattoni a sajt� akarata ellen�re sem h�vta meg a keretbe. Nem lett volna gond, ha megnyerik az �zsiai Vil�gbajnoks�got. De nem �gy lett, k�sz�nhet�en k�t j�t�kvezet�i h�rmasnak, Graham Pollnak, asszisztenseinek, Byron Morenonak �s Sz�kely Ferenc munk�ss�g�nak, aki egyed�li magyark�nt vett r�szt a torn�n, b�rcsak ne tette volna. Ugyanis a hosszabb�t�sban Tommasi g�lj�t �rv�nytelen�tette. �sszesen �t g�lt nem adtak meg, amit olasz j�t�kos l�tt! A 2002-2003-as szezonban kimagasl�an j�tszott, a liga legszebb g�ljait szerezte, �s olyan passzokat adott, hogy �lm�nysz�mba mentek. Roberto Baggio mindig k�pes meg�julni, �m ezt Trapattoni nem hajland� �szrevenni. A szezon v�g�n �gy volt, hogy Moden�ba igazol, de kitartott a Brescia mellett. Most 193 bajnoki g�ln�l j�r, �s minden adott, hogy el�rje 200 g�los �lomhat�rt.   Sz�letett: Monrovia, Lib�ria, 1966. okt�ber 1.   Weah t�rt�net�t eredetileg nem terveztem, de annyira nagy volt az �rdekl�d�s ut�na a f�rumban... �lljon itt teh�t egy r�vid �sszegz�s minden id�k egyik legjobb afrikai j�t�kos p�lyafut�s�r�l. "Mindig csod�ltam Bob Marleyt. A lelki erej�t, a nagys�g�t, azt amit, tett Jamaic��rt. �n szeretn�k ugyanilyen sokat seg�teni a n�pemen, a lib�riaiakon..." - mondta George Weah, a f�ldkereks�g legh�resebb lib�riai polg�ra. T�mogatta p�nzzel az orsz�got, �s a labdar�g�-v�logatottat - az 1996-os, D�l-Afrik�ban rendezett Afrikai Nemzetek Kup�j�n el�sz�r j�tszhatott a tizenhatos fin�l�ban a lib�riai g�rda, szinte valamennyi k�lts�get Mister George �llt -, azt�n az elm�lt �vekben m�r kabar�szt�rk�nt �s �nekes-t�ncosk�nt is t�nd�k�lt. Volt, hogy showk-ban l�pett fel, �s megt�rt�nt, hogy h�szperces �nekl�ssel vegy�tett t�ncpar�d�t mutatott be a San Sir�ban, a ritmus-vil�gfesztiv�lon. Soha egyetlen centtel vagy l�r�val sem gazdagodott fell�p�sei ut�n, minden p�nzt a lib�riai polg�rh�bor� menek�ltjeinek, az �hez�knek utaltatott �t. Iskol�ba nem nagyon szeretett j�rni, ann�l ink�bb futballozni. Focizott naranccsal meg szinte mindennel, ami a l�ba el� ker�lt... Legjobban a Coca-Col�t szerette, annak is a doboz�t, azt mez�tl�b �s k�nnyen lehetett rugdosni. A foci jelentett gy�gy�rt a sebeire. Oppongot - ez volt a beceneve - ugyanis verte a sors. Az �despja kor�n meghalt, az �desanyja a h�bor� el�l menek�lve otthagyta �ket. A nagymama nevelte a h�tramaradt gyerekeket. Nem keveset, ugyanis Georgenak tizenh�rom testv�re sz�letett, �s k�z�l�k nyolc van m�g �letben. A szeg�nyleg�nynek hamar munk�ba kellett �llnia, mert el kellett, hogy tartsa a csal�dj�t. Telefonszerel�k�nt dolgozott a lib�riai f�v�ros, Monrovia egyik k�lv�ros�ban. Tizennyolc �ves lehetett, mikor k�lf�ldre h�vt�k, a Tonnere Yaounde vez�rkara l�tott benne fant�zi�t. Az akkor �ppen afrikai els� kameruni futball nagy h�r� reprezent�nsa azonban m�g egy esztend�n �t sem tudta h�s�nket soraiban tartani, Weah kin�tte a fekete f�ldr�szt! Claude Leroy kommend�l�s�ra az AS Monac�hoz ker�lt, ahol Ars�ne Wenger lett az edz�je. Egy esztend�vel k�s�bb m�r Afrika legjobb futballist�jak�nt �nnepelte a vil�g, a p�rizsi Onze-Mondial p�ld�ul n�gyoldalas, sz�nes riportban hozsann�zott az �j kedvencr�l. A legfrekvent�ltabb k�pen az egyetlen esztend� alatt - a "kiindul�shoz k�pest" - D�riuss� lett Weah par�d�s cip�gy�jtem�nye mellett fesz�tett. Igyekezett bep�tolni a gyerekkori mulaszt�sokat, f�l �v alatt annyi l�bbelit v�s�rolt, mint amennyit m�s egy f�l �letel �t. K�zben am�gy is m�s fordulatokat vett �lete. A polg�rh�bor� k�njait ny�g� Lib�ria m�sf�l �vtizeden �t nyomorg� sz�l�tte honos lett a legt�bb afrikai �lmainak orsz�g�ban, Amerik�ban. New Yrok lett a v�gyainak v�rosa, ott tal�lta meg mindazt, ami addig el�rhetetlen volt sz�m�ra. Szerelem, h�zass�g, �zleti sikerek k�vett�k egym�st - mik�zben George egyre jobban futballozott a Monac�ban. Hamarosan - Ars�ne Wenger egyet�rt�s�vel, a mai napig semmi nem lenne h�s�nk, ha azt az atyai j� bar�t ellenzi - a leggazdagabb francia klubhoz, a Paris Saint-Germainhez ker�lt. A brazil tri� (Valdo, Ra�, Ricardo) gyeng�lkedett, a lib�riai viszont nem: George lett a PSG szimb�luma. A PSG bajnoki c�met szerzett - P�rizs lett �jra a francia futballf�v�ros -; Weah n�pszer�s�ge cs�cs�ra emelkedett, legal�bbis � �gy gondolta. Azt�n var�zslatos g�lt v�gott a Bayernnek a Bajnokok Lig�j�ban, mire val�s�gos Weah-m�nia t�rt ki a franci�kn�l. Persze nem csak a franci�kn�l. Silvio Berlusconi �gy �rezte, csapat�nak �ppen a fekete csillagra van sz�ks�ge. �gy gondolta, tal�n �ppen az�rt bukott el a Milan 1995 tavasz�n a bajnoks�gban, mert nem volt, legal�bb egy igazi befejez� csat�ra. Weah minden�ron! - adta ki Berlusconi a jelsz�t, miut�n k�zelr�l is megcsod�lhatta Weah zsenialit�s�t a PSG elleni BL el�d�nt�ben. A minden�ronb�l a v�g�n "dr�ga �ron" lett. Weah a tranzakci� v�g�n azt �ll�totta, � ingyen is ment volna a Milanba, de az�rt ekkora �ldozatra nem volt sz�ks�g. A lombard klub 16 milli�rd l�r�t fizetett ki �rte 1995 nyar�n. Ne tessenek h�ledezni, a piros-feket�knek nagyon is meg�rte a csillag�szati �sszeg leszurkol�sa. George kulcsm�rk�z�seket hozott a Milannak, �s hatszor is az � g�lja jelentette a gy�zelmet im�dott csapatunknak. Mil�n�, a San Siro, George kir�ly l�bai el�tt hevert - �s odat�rdelt mell� az egy�sz futballvil�g. Szinte minden l�tez� ank�ton a vil�g legjobb focist�j�nak v�lasztott�k. T�rt�nt vele egy furcsa eset is: az 1996/97-es BL sorozatban a Porto elleni idegenbeli �sszecsap�s ut�n, Jorge Costa rasszista inzult�l�s�ra v�laszolva egyszer�en lefejelte a portug�l v�d�t, bet�rve �gy annak orr�t. (A m�rk�z�s egy�bk�nt 1-1-re v�gz�d�tt, a Milan g�lj�t Davids szerezte �s ezen valamint a k�vetkez� utols� Rosenborg elleni csoportmeccsen el�g lett volna 3 pont a tov�bbjut�shoz, azonban �ri�si meglepet�sre a Rosenborg 2-1-re diadalmaskodott a San Sir�ban.) Portug�li�ban a v�res esem�ny ut�n nagy volt a felz�dul�s - cifra fordulatk�nt azt�n Mister George �ppen Lisszabonban vette �t a - k�z�leti szerepl�s�nek elismer�sek�nt kor�bban oda�t�lt - FIFA fair play-d�jat. A lib�riai klasszis k�t bajnoki c�met nyert a Rossoner�kkal. K�s�bb Angli�ban t�bb csapatn�l is megfordult.          2002. november 13-�n, 77 �ves kor�ban elhunyt mindenid�k egyik legjobb uruguay-i j�t�kosa, Juan Alberto Schiaffino. Juan Alberto Schiaffino - Az uru csoda Mil�n�ban Schiaffino 1925. j�lius 28-�n sz�letett Montevide�ban. Alig m�lt tizennyolc, amikor bemutatkozott a Penarol feln�tt csapat�ban, �s h�sz, amikor az uruguay-i v�logatottban. 48 (egyes forr�sok szerint 46) alkalommal l�pett p�ly�ra a d�l-amerikai orsz�g v�logatottj�ban, ahol - ha hinni lehet a korabeli statisztik�knak (egy�bk�nt nem nagyon lehet) - 11 g�lig jutott. Az els� bajnoki id�ny�t a Penaroln�l g�lkir�lyi c�mmel z�rta, 19 tal�lattal. Ne felejts�k, a '40-es �vek elej�n, az eg�sz vil�got megrenget� II. vil�gh�bor� idej�n j�runk, Pepe ekkor kezdett bele D�l-Amerik�t megrenget� karrierj�be. P�lyafut�s�nak legnagyobb siker�t az 1950-es vil�gbajnoks�gon aratta. A h�bor� ut�ni els� vil�gversenynek Braz�lia adott otthont, melynek v�logatottja a torna legnagyobb es�lyes�nek sz�m�tott. Az utols� m�rk�z�sen (akkoriban m�g m�s sziszt�ma alapj�n bonyol�tott�k le a vb-ket, teh�t ez nem klasszikus d�nt� volt) a seleca�nak egy d�ntetlen is elegend� lett volna, hogy els� �zben h�d�tsa el a Vil�g Bajnoka c�met. 1950. j�lius 16-�n a sz�n�ltig, vagyis t�bb mint k�tsz�zezer szurkol�val megtelt Maracana stadion v�rta Braz�lia �s Uruguay nemzeti tizenegy�t. Az es�lyekr�l annyit, hogy a vil�gon mindenhol 25:1-hez adt�k az uruk gy�zelm�t, de akadt olyan, persze brazil buki, aki ezerszeres p�nzt k�n�lt a Schiaffin��k gy�zelm�re fogad�knak. Az �nbizalommal telt brazilok nyugodtan, ked�lyesen meleg�tettek, nem sejtve, hogy a brazil futball t�rt�net�nek legnagyobb kudarca v�r r�juk. Az ellenf�l edz�je, Juan L�pez felismerve csapata erej�t �s gyenges�g�t, remek taktik�t dolgozott ki: kem�nyen v�dekezni �s gyorsan kontr�zni. A taktika kev�snek bizonyult, a f�lidei 0-0 a braziloknak kedvezett, s�t a fordul�st k�vet�en Friaca tal�lt a kapuba, de a g�l t�bbet �rtott, mint haszn�lt, a brazilok cs�ny�n elb�zt�k magukat. Ugyanis Schiaffino m�r az 58. percben egy kontra v�g�n betal�lt, ezzel h�rom szurkol� hal�l�t okozva, akik a g�l l�tt�n sz�vrohamban �let�ket vesztett�k. De nemcsak kiegyenl�t, hanem rem�nyt is ad. H�rom percre r� pedig g�lpasszt. Pepe �tad�s�t k�vet�en Ghigghia l� a brazil kapuba. A brazil v�logatott teljesen �sszeomlik, �s vesz�t. Uruguay pedig nyer, 1930 ut�n m�sodszor. Pepe n�gy �v m�lva c�mv�d�k�nt �rkezett Sv�jcba Uruguay v�logatottj�val, de az el�d�nt�ben �tjukat �llta a kor egyeduralkod�ja, mindenid�k legjobb vesztese, az Aranycsapat. Hosszabb�t�s ut�n 4-2 a magyaroknak. Az eur�pai kir�ndul�s egy eur�pai szerz�d�st hozott Schiaffin�nak Rekord�sszeg�rt, 72 ezer font�rt igazolt a Milanba, ahol r�gt�n az els� m�rk�z�s�n k�t g�lt r�molt be a Triestina h�l�j�ba, s�t r�gt�n bemutatkoz� �v�ben scudett�hoz juttatta a klubot. Nem volt ez meglepet�s, Pepe mellett a csapat tagja volt Lorenzo Buffon, Cesare Maldini, S�rensen, Liedholm �s Nordahl is. Remek csapat �llt Viani mester rendelkez�s�re. Schiaffino 15 tal�lattal a h�zi g�ll�v�lista m�sodik hely�t foglalta el, egyed�l az isteni Nordahl el�zte meg 26-tal, amivel f�l�nyesen lett a bajnoks�g g�lkir�lya. Schiaffino hat �vet t�lt�tt piros-feket�ben (1954-60), 149 bajnokin l�pett p�ly�ra �s ezeken 48 (47?) g�lt szerzett. H�romszor (1954-55, 1956-57, 1958-59) volt bajnokcsapat tagja �s egy alkalommal elnyerte a Milannal a Latin Kup�t (1956). N�gy alkalommal m�g a squadra azzurr�ban is p�ly�ra l�pett. 1955 �sz�n, az el�sz�r ki�rt BEK-ben Olaszorsz�got term�szetesen a bajnok Milan k�pviselte �s meg sem �llt az el�d�nt�ig, ahol a k�s�bbi gy�ztes Real Madrid �llta �tj�t. Pepe a Milan mindh�rom ellenfel�nek a h�l�j�ba betal�lt ebben a sorozatban, de � is kev�s volt, hogy meg�ll�tsa Di Stefano Realj�t, amely �tj�ra ind�totta p�ratlan sorozat�t a BEK-ben. Az �t�ves madridi uralom alatt a legjobban 1958-ben rezgett meg a l�c. A harmadik �zben ki�rt kupa d�nt�j�t Br�sszelben rendezt�k, melyet joggal neveztek �lomd�nt�nek, hiszen mindenki tudta, csak a Milan �ll�thatja meg a verhetetlennek hitt madridiakat. 1958. m�jus 28-�n a Soldan - Fontana, Maldini, Beraldo - Bergamaschi, Radice - Danova, Liedholm, Schiaffino, Grillo, Cucchiaroni �ssze�ll�t�s� Milant 67 ezer n�z� figyelte a Heysel stadionban. Ki m�s szerezhette volna meg a vezet�st a Milan sz�m�ra, mint Schiaffino, megh�zva ezzel az alv� oroszl�n bajsz�t. Pepe 69. percben szerzett g�lj�ra Di Stefano v�laszolt, Grillo �jra el�nyh�z juttatta a rossoner�kat, de egy percre r� Rial egyenl�tett. 2-2 lett a v�geredm�ny, azonban Gento hosszabb�t�sban szerzett g�lj�ra m�r senki sem tudott v�laszolni, �gy a Real, ha nehezen is, de megtartotta tr�nj�t Eur�pa tetej�n. 1960-ban Pepe a Rom�ba igazolt, ahol k�t nem t�l sikeres �vet t�lt�tt, mind�ssze h�romszor tal�lt az ellenfelek kapuj�ba, igaz, egyszer pont a Milan�ba. Azt�n 1962-ben visszavonult, �s hazautazott. Hossz� �veken �t nem foglalkozott a labdar�g�ssal, �m 1976-ban elv�llalta a Penarol kispadj�t, s�t r�vid ideig az uruguay-i v�logatott sz�vets�gi kapit�nya is volt Giovanni, vagy ahogy mindenki ismeri Gianni Rivera volt az olasz labdar�g�s vez�ralakja a 60-as �vekben. Minden id�k legnagyobb Milan j�t�kosak�nt tartj�k sz�mon, ennek ellen�re nem szerette az olasz sajt� az �r�k�s vit�z�sai miatt. Nem is kapta meg Olaszorsz�g szerte a neki j� elegend� volt, hogy az Aranylabda szavaz�s�n m�sodik legyen az akkoriban a legjobb kapusnak sz�m�t� Lev Jasin m�g�tt. A k�vetkez� �vek nem alakultak �gy, ahogy szerette volna, hisz a csapat nem tudta felvenni a versenyt az Inter catenaccio j�t�kst�lus�val. Az�rt a csapat megnyerte az Olasz kup�t 1967-ben, de az igazi sikerek Nereo Rocco legend�s edz� visszat�r�s�vel j�ttek ism�t. El�bb bajnoks�got, majd KEK-et nyertek ism�t. 1969 hozta a legnagyobb egy�ni sikert sz�m�ra, mikor megkapta a France Football Aranylabd�j�t! Rivera volt az els� olasz j�t�kos, aki megkapta ezt az akkor m�g hatalmas preszt�zzsel b�r� d�jat (tudjuk manaps�g, ha valaki egy nagy tr�fe�t nyer, akkor biztos megkapja. De akkoriban hitelesebb volt a szavaz�s...) "A mai futballban, amely t�ls�gosan eredm�nyk�zpont�, t�ls�gosan k�ny�rtelen, hogy azt ne mondjuk, gonosz lett, amely sokkolta a vil�got a dopping�gyeivel, a korrupci�s �gyeivel, a Milan kapit�nya az egyetlen, aki megpr�b�l n�mi k�lt�is�get csemp�szni ebbe a sportba. Oscar Wilde-hoz hasonl�an � is ink�bb a sz�ps�gre, mintsem az eredm�nyess�gre �gyel." - ezek a mondatok �lltak a France Football oldalain.   Rivera t�bb olasz kup�t nyert a csapattal, �s p�lyfut�sa utols� �v�ben megszerezte a Milannak az Aranycsillagot, ami minden tizedik bajnoki c�m ut�n j�r (az Internek szint�n egy, m�g a Juv�nek kett� van a c�mere f�l� varrva...). A Milan mez�ben 665 hivatalos tal�lkoz�n l�pett p�ly�ra, �s ezzel a klub legt�bb Serie A meccs�n p�ly�ra l�p� j�t�kosa lett 501 m�rk�z�ssel, de mint tudjuk a kisebbik Maldini megd�nt�tte Gianni rekordj�t. Akik l�tt�k River�t j�tszani, azt mondj�k, egyed�l�ll� volt a technik�ja, olyan eleg�nsan mozgott a p�ly�n, olyan b�rsonyosan �rt a labd�hoz, �s �gy tudta helyzetbe hozni a t�rsait, ahogy senki m�s. Sz�m�ra ugyanis nemcsak a g�lszerz�s, hanem a csapatt�rsak kiszolg�l�sa is felh�tlen �r�met jelentett. Semmilyen taktikai rendszerbe nem illett bele, �ppen ez�rt az eg�sz Milan k�r�l�tte forgott, �rte volt. A Squadra Azzurr�ban m�r kor�ntsem nyert ennyi tr�fe�t. Ferruccio Valcareggi sz�vets�gi kapit�ny az 1968-as Eur�pa-bajnoks�gon m�g sz�m�tott r� a kezd�csapatban (b�r Rivera s�r�l�s miatt a d�nt� k�t meccs�t k�nytelen volt kihagyni), �m az 1970-es vil�gbajnoks�gra a tr�ner kital�lta a h�ress� � s�t, ink�bb h�rhedtt� � v�lt staf�t�t Rivera �s Sandro Mazzola k�z�tt. ( 1963 �s '74 k�z�tt a Milan �s az Inter szt�rja sz�mtalanszor j�tszott egy�tt, az els� mexik�i vb-n azonban k�tszer is v�ltaniuk kellett egym�st.) A brazilok elleni vil�gbajnoki d�nt�ben Rivera mind�ssze hat percet kapott Boninsegna hely�n (aprop�, a d�l-amerikaiak tal�n m�g most sem �rtik, hogy Pel� ellen mi�rt nem "a vil�g m�sodik legjobb j�t�kos�t� k�ldte csat�ba Valcareggi), Gianni azonban az igazi meccs�n ekkor m�r t�l volt: a n�metek elleni 4�3-as el�d�nt�n, amely sokak szerint a labdar�g�s t�rt�net�nek legnagyszer�bb tal�lkoz�ja volt. Rivera a VB-r�l: "A hetvenes v�b�-d�nt� �ta t�bb tonn�nyi tinta folyt el abban a vit�ban, hogy mi�rt csak hat percet kaptam a fin�l�ban. A n�metek elleni el�d�nt� hatvanhat m�sodperc�r�l viszont sz� sem esik. Pedig az volt �letem leghosszabb hatvanhat m�sodperce, amikor a pokolb�l a mennybe jutottam. Tal�n ha t�z perc volt h�tra a hosszabb�t�s m�sodik f�lidej�b�l, Gigi Riva g�lj�val h�rom kett�re vezett�nk, de a n�metek sz�net n�lk�l t�madtak. �n Gianni Rivera vagyok, a tavalyi aranylabd�s, a Milan csapatkapit�nya, akinek az a feladata, hogy k�zen fogva vezesse be a v�logatottat a d�nt�be, de ezek csak j�nnek el�re. Egy sz�gletn�l �gy d�nt�k, hogy sz�gyen, nem sz�gyen, h�tramegyek v�dekezni, be�llok a kapufa mell�, hogy v�d�t�rsaim az izzadt germ�n trik�kra vethess�k magukat. A labda �tszeli a tizenhatosunkat, Seeler belefejel, �ppen a sarok fel� ir�ny�tva. A kapusunk, Ricky Albertosi nem �rhet oda, de semmi gond, itt vagyok �n. Megmozdulok, hogy elr�gjam a labd�t, amikor a semmib�l el�bukkan - ki m�s? - Gerd M�ller, a tizenhatosok kifoszt�ja, aki a hal�l angyalak�nt veti r� mag�t a labd�ra. Tal�n hozz� sem �rt, tal�n csak valamelyik f�rtje s�rolta azt, de ir�nyt v�ltoztat, �s �n �rzem, hogy mindj�rt kimegy az alapvonalon t�lra. Csak �ppen arr�l feledkeztem meg, hogy elmozdultam m�r a kapuf�t�l, �gy a labda hamarosan a h�l�b�l vigyorog r�m g�nyosan. Albertosi leheletszag� k�romkod�sok �z�n�t z�d�tja r�m, a t�bbiek a d�bbenett�l n�m�n n�znek. De nincs id� gondolkozni, mert m�ris folytatjuk. A k�z�pkezd�sn�l Domenghini nekem passzolja a labd�t - sosem gondoltam volna, hogy egy b�rgoly� �gy �getheti az ember l�b�t. �vatosan, dadogva haladok el�re, azt�n De Sistihez passzolok, hogy szabaduljak a tehert�l. Elkezdek k�zel�teni a n�met kapu fel� - Sepp Maier akkora benne, mint egy hatalmas feketes�g -, nem is t�r�dve azzal, hogy a t�rsaim hogyan alak�tj�k az akci�t a bal oldalon. K�zben Vogts eltakar�tja szeg�ny Riv�t, de Boninsegna ler�zza Schulzot, �s bead egy f�radt labd�t a tizenegyes pont k�rny�k�re. A szemem sark�b�l l�tom Beckenbauer feh�r mez�t, felk�t�tt s�r�lt karj�t, amint elz�rja el�lem az egyik sarkot. Balerinak�nt tipegek a labd�val val� tal�lkoz�shoz, �s bels�vel gyorsan az �res sarok fel� ir�ny�tom. Maier j� helyen �ll, de rosszul mozdul, �s a s�rban nem �rheti el a labd�t, amely a h�l�ban hal el." Tal�n ez a hatvanhat m�sodperc is hozz�j�rult ahhoz, hogy amikor a squadra azzurra a brazilok ellen 4-1-re elvesz�tett d�nt� ut�n hazat�rt, mindenkit paradicsomz�por fogadott, egyed�l River�t �ljenezt�k a szurkol�k.   r� elismer�st. . �ri�si j�t�kintelligenci�j�r�l, az eleg�ns st�lus�r�l, az ut�nozhatatlan mozg�s�r�l volt h�res. Mesterien k�sz�tette el� a g�lokat, �s � maga sem szer�nykedett, hiszen majd' 180 g�lt l�tt k�z�pp�ly�s l�t�re. A beceneve Abatino volt, ami olaszul sov�nyat jelent, �s egy Gianni Brera nev� olasz zsurnaliszt�t�l kapta. Valle San Bartolomeoban sz�letett 1943. Augusztus 18-�n. A kis Giovanni River�t m�r gyerekkor�ban �ri�si tehets�gnek tartott�k, �gy azt�n senki sem csod�lkozott rajta, amikor sz�l�faluja pl�b�ni�j�nak Don Bosco nev� csapat�t�l 1956-ban, 13 �ves kor�ban (a legenda szerint 20 p�r futballcip��rt) megv�s�rolta az akkor m�sodik lig�s Alessandria. H�rom �vre r�, de m�g mindig t�bb mint k�t h�nappal a 16. sz�let�snapja el�tt Gianni Rivera bemutatkozott a Serie A-ban: az �jra els� lig�s "sz�rk�k� az Intert fogadt�k, soraikban az ifj� tehets�ggel. (akkor m�g nem tudhatta, hogy mekkora derbyket fog j�tszani...) 1959 nyar�n egy edz�sen figyelt fel r� a Milan �ltal�nos igazgat�ja Gipo Viani. A kis Gianni nagyon �r�lt, hogy egy ekkora klub figyelt fel r�, de m�g egy szezont v�rnia kellett Mil�n�ba k�lt�z�s�vel, mert egy �vet m�g j�tszott Alessandri�ban. 25 m�rk�z�sen 6 g�lt szerzett.   M�sodik mil�n�i szezonj�ban Scudett�t nyert a csapattal, mind�ssze 18 �vesen, r� egy �vre pedig BEK-et. Oroszl�nr�szt v�llalt a sikerb�l, az egyenl�t� g�lt az � passz�b�l szerezte Jos� Altafini. K�s�bb a brazil m�g egy g�lt szerzett, �gy a Milan lett az els� olasz csapat, aki BEK-et nyert. A k�vetkez� �vben ugyan elvesztette a Vil�gkupa-d�nt�t Pel� Santosz�val szemebn, de ez is elegend� volt, hogy az Aranylabda szavaz�s�n m�sodik legyen az akkoriban a legjobb kapusnak sz�m�t� Lev Jasin m�g�tt. A k�vetkez� �vek nem alakultak �gy, ahogy szerette volna, hisz a csapat nem tudta felvenni a versenyt az Inter catenaccio j�t�kst�lus�val. Az�rt a csapat megnyerte az Olasz kup�t 1967-ben, de az igazi sikerek Nereo Rocco legend�s edz� visszat�r�s�vel j�ttek ism�t. El�bb bajnoks�got, majd KEK-et nyertek ism�t. 1969 hozta a legnagyobb egy�ni sikert sz�m�ra, mikor megkapta a France Football Aranylabd�j�t! Rivera volt az els� olasz j�t�kos, aki megkapta ezt az akkor m�g hatalmas preszt�zzsel b�r� d�jat (tudjuk manaps�g, ha valaki egy nagy tr�fe�t nyer, akkor biztos megkapja. De akkoriban hitelesebb volt a szavaz�s...) "A mai futballban, amely t�ls�gosan eredm�nyk�zpont�, t�ls�gosan k�ny�rtelen, hogy azt ne mondjuk, gonosz lett, amely sokkolta a vil�got a dopping�gyeivel, a korrupci�s �gyeivel, a Milan kapit�nya az egyetlen, aki megpr�b�l n�mi k�lt�is�get csemp�szni ebbe a sportba. Oscar Wilde-hoz hasonl�an � is ink�bb a sz�ps�gre, mintsem az eredm�nyess�gre �gyel." - ezek a mondatok �lltak a France Football oldalain.   Rivera t�bb olasz kup�t nyert a csapattal, �s p�lyfut�sa utols� �v�ben megszerezte a Milannak az Aranycsillagot, ami minden tizedik bajnoki c�m ut�n j�r (az Internek szint�n egy, m�g a Juv�nek kett� van a c�mere f�l� varrva...). A Milan mez�ben 665 hivatalos tal�lkoz�n l�pett p�ly�ra, �s ezzel a klub legt�bb Serie A meccs�n p�ly�ra l�p� j�t�kosa lett 501 m�rk�z�ssel, de mint tudjuk a kisebbik Maldini megd�nt�tte Gianni rekordj�t. Akik l�tt�k River�t j�tszani, azt mondj�k, egyed�l�ll� volt a technik�ja, olyan eleg�nsan mozgott a p�ly�n, olyan b�rsonyosan �rt a labd�hoz, �s �gy tudta helyzetbe hozni a t�rsait, ahogy senki m�s. Sz�m�ra ugyanis nemcsak a g�lszerz�s, hanem a csapatt�rsak kiszolg�l�sa is felh�tlen �r�met jelentett. Semmilyen taktikai rendszerbe nem illett bele, �ppen ez�rt az eg�sz Milan k�r�l�tte forgott, �rte volt. A Squadra Azzurr�ban m�r kor�ntsem nyert ennyi tr�fe�t. Ferruccio Valcareggi sz�vets�gi kapit�ny az 1968-as Eur�pa-bajnoks�gon m�g sz�m�tott r� a kezd�csapatban (b�r Rivera s�r�l�s miatt a d�nt� k�t meccs�t k�nytelen volt kihagyni), �m az 1970-es vil�gbajnoks�gra a tr�ner kital�lta a h�ress� � s�t, ink�bb h�rhedtt� � v�lt staf�t�t Rivera �s Sandro Mazzola k�z�tt. ( 1963 �s '74 k�z�tt a Milan �s az Inter szt�rja sz�mtalanszor j�tszott egy�tt, az els� mexik�i vb-n azonban k�tszer is v�ltaniuk kellett egym�st.) A brazilok elleni vil�gbajnoki d�nt�ben Rivera mind�ssze hat percet kapott Boninsegna hely�n (aprop�, a d�l-amerikaiak tal�n m�g most sem �rtik, hogy Pel� ellen mi�rt nem "a vil�g m�sodik legjobb j�t�kos�t� k�ldte csat�ba Valcareggi), Gianni azonban az igazi meccs�n ekkor m�r t�l volt: a n�metek elleni 4�3-as el�d�nt�n, amely sokak szerint a labdar�g�s t�rt�net�nek legnagyszer�bb tal�lkoz�ja volt. Rivera a VB-r�l: "A hetvenes v�b�-d�nt� �ta t�bb tonn�nyi tinta folyt el abban a vit�ban, hogy mi�rt csak hat percet kaptam a fin�l�ban. A n�metek elleni el�d�nt� hatvanhat m�sodperc�r�l viszont sz� sem esik. Pedig az volt �letem leghosszabb hatvanhat m�sodperce, amikor a pokolb�l a mennybe jutottam. Tal�n ha t�z perc volt h�tra a hosszabb�t�s m�sodik f�lidej�b�l, Gigi Riva g�lj�val h�rom kett�re vezett�nk, de a n�metek sz�net n�lk�l t�madtak. �n Gianni Rivera vagyok, a tavalyi aranylabd�s, a Milan csapatkapit�nya, akinek az a feladata, hogy k�zen fogva vezesse be a v�logatottat a d�nt�be, de ezek csak j�nnek el�re. Egy sz�gletn�l �gy d�nt�k, hogy sz�gyen, nem sz�gyen, h�tramegyek v�dekezni, be�llok a kapufa mell�, hogy v�d�t�rsaim az izzadt germ�n trik�kra vethess�k magukat. A labda �tszeli a tizenhatosunkat, Seeler belefejel, �ppen a sarok fel� ir�ny�tva. A kapusunk, Ricky Albertosi nem �rhet oda, de semmi gond, itt vagyok �n. Megmozdulok, hogy elr�gjam a labd�t, amikor a semmib�l el�bukkan - ki m�s? - Gerd M�ller, a tizenhatosok kifoszt�ja, aki a hal�l angyalak�nt veti r� mag�t a labd�ra. Tal�n hozz� sem �rt, tal�n csak valamelyik f�rtje s�rolta azt, de ir�nyt v�ltoztat, �s �n �rzem, hogy mindj�rt kimegy az alapvonalon t�lra. Csak �ppen arr�l feledkeztem meg, hogy elmozdultam m�r a kapuf�t�l, �gy a labda hamarosan a h�l�b�l vigyorog r�m g�nyosan. Albertosi leheletszag� k�romkod�sok �z�n�t z�d�tja r�m, a t�bbiek a d�bbenett�l n�m�n n�znek. De nincs id� gondolkozni, mert m�ris folytatjuk. A k�z�pkezd�sn�l Domenghini nekem passzolja a labd�t - sosem gondoltam volna, hogy egy b�rgoly� �gy �getheti az ember l�b�t. �vatosan, dadogva haladok el�re, azt�n De Sistihez passzolok, hogy szabaduljak a tehert�l. Elkezdek k�zel�teni a n�met kapu fel� - Sepp Maier akkora benne, mint egy hatalmas feketes�g -, nem is t�r�dve azzal, hogy a t�rsaim hogyan alak�tj�k az akci�t a bal oldalon. K�zben Vogts eltakar�tja szeg�ny Riv�t, de Boninsegna ler�zza Schulzot, �s bead egy f�radt labd�t a tizenegyes pont k�rny�k�re. A szemem sark�b�l l�tom Beckenbauer feh�r mez�t, felk�t�tt s�r�lt karj�t, amint elz�rja el�lem az egyik sarkot. Balerinak�nt tipegek a labd�val val� tal�lkoz�shoz, �s bels�vel gyorsan az �res sarok fel� ir�ny�tom. Maier j� helyen �ll, de rosszul mozdul, �s a s�rban nem �rheti el a labd�t, amely a h�l�ban hal el." Tal�n ez a hatvanhat m�sodperc is hozz�j�rult ahhoz, hogy amikor a squadra azzurra a brazilok ellen 4-1-re elvesz�tett d�nt� ut�n hazat�rt, mindenkit paradicsomz�por fogadott, egyed�l River�t �ljenezt�k a szurkol�k.